A gazdasági növekedés megindításának esélyéről és lehetséges forrásairól vitatkoztak néhány hete a Magyar Közgazdasági Társaság 51. vándorgyűlésének résztvevői.
Az EU-ban közel 80 millió állampolgárt érint az alacsony végzettség problémaköre, ezért a munkaügyi szolgálatok számára a velük való foglalkozás kiemelt fontosságú, bonyolult feladat.
A Munkaügyi Szemle 2013/IV. számában Fazekas Károllyal készített interjú kapcsán a szerző néhány gondolatot fogalmazott meg a gazdasági növekedésről, annak lehetőségeiről és folyamatairól.
Az Európai Tanács a 2013 júniusában jóváhagyta az Európa 2020 Stratégia végrehajtását szolgáló Nemzeti Reform Programok intézkedéseivel, s így a foglalkoztatással kapcsolatos ajánlásokat. Magyarország esetében az ajánlások az ifjúsági munkanélküliség, a közmunka, a képzés, a nők foglalkoztatása és a szegénység problémájára irányulnak.
A közfoglalkoztatás új rendszere 2011. januártól működik. Az új modell lényeges eleme a közfoglalkoztatási jogviszony jogintézménye, amely több vonatkozásban eltér az aktuális munka törvénykönyvében szabályozott munkaviszonytól. A tanulmány a hazai közfoglalkoztatási rendszer kialakulásának a 2011 szeptembere és 2012 decembere közötti intézményi változásait mutatja be.
A cikk áttekinti azokat a foglalkoztatás rugalmasságát növelő, de hagyományos nézőpontból egyúttal vitatható európai kezdeményezéseket, amelyek a magán és állami munkaerő-közvetítő szervezetek együttműködésének (partnerségének) kiépítésre irányulnak.