A növekvő ifjúsági munkanélküliség, az elveszett generáció veszélye a 2000-es évek közepétől kiemelt témája Európa munkapiaci folyamatokkal foglalkozó fórumainak. Az elhúzódó válság következtében a fiatalok munkanélkülisége nem csupán riasztó méretű problémává, de a jövő társadalmi szövetét is egyre inkább kikezdő fenyegetéssé vált. Olyannyira, hogy a 2014-es európai parlamenti választások közeledtével a kérdéskör politikai dimenziója láthatóan egyre markánsabbá válik. Mi sem példázza ezt jobban, mint az, hogy az EU állam- és kormányfői tanácsülésének a napirendjén a munkanélküli fiatalok ügye 2013-ban már három alkalommal is szerepelt. Legutoljára októberben, amikor a Tanács úgy határozott, hogy a problémakör kezelésében legfontosabb intézkedésnek minősített ún. Ifjúsági Garancia bevezetését célzó tervüket a tagállamoknak 2013 végéig be kell nyújtaniuk, hogy 2014 januárjától azonnal igénybe vehessék az intézkedéshez kapcsolódó Ifjúság Foglalkoztatási Kezdeményezés elnevezésű közösségi forrást.
Mi is az Ifjúsági Garancia illetve az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés pénzalap? Mit jelentenek Magyarország számára?
2013 első felében az EU 27 tagállamában 5,7 millió fiatal munkanélküli volt, 23,5%-os arányuk közel 1 százalékkal több, mint az előző évben. A legalacsonyabb arány Németországban és Ausztriában (7,6%), illetve Hollandiában (10,5%) tapasztalható, míg a legnagyobb, 50% feletti arányt Görögországban és Spanyolországban, illetve Olaszországban (38,4%) és Portugáliában (38,3%) regisztrálták. Magyarországon a 25 év alatti állás nélküli fiatalok aránya az adott időszakban mintegy 29 %, 2012-höz képest enyhén növekedő volt.
Az Európa-szerte emelkedő ifjúsági munkanélküliség kezelésére 2012 decemberében az Európai Bizottság Ifjúsági Foglalkoztatási Csomagot[1] fogadott el, amely az alábbi kezdeményezéseket tartalmazza:
A Tanács által 2013 áprilisában elfogadott – osztrák és finn tapasztalatokra épülő – Ifjúsági Garancia[2] célja annak biztosítása, hogy „valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön”.
Az Ifjúsági Garancia bevezetése nyilvánvalóan igényel bizonyos költségvetési ráfordítást, ez azonban a számítások szerint sokkal kisebb, mint a tétlenség okozta veszteség. A célcsoport : a 25 év alatti foglalkoztatás nélküliek, akik nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben sem (Not in Education, Employment, or Training), azaz az ún. NEET-fiatalok. Az Európa 2020 Stratégia egyik kiemelt mutatójaként 2011-ben a NEET-fiatalok száma uniós szinten 7,5 millió, rátájuk pedig 12,9% volt.[3] E fiatalok távolmaradása munkaerőpiactól 2011-ben 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott, ami az uniós GDP 1,2 százalékának felel meg[4]. Egyes tagállamok azonban akár a GDP-jük 2 vagy több százalékát is elveszthetik így,[5] de a hosszabb távú gazdasági, társadalmi és politikai következmények várhatóan ennél jóval súlyosabbak.
Az Ifjúsági Garancia létrehozása az ILO becslése szerint – az euróövezetre számolva – a GDP 0,45%-át, mintegy 21 milliárd eurót veszi igénybe. A rendszer bevezetésének tagállami költségeit az Európai Tanács egy 2013 februárjában létrehozott, 6 milliárd eurós Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés elnevezésű alappal enyhíti. Ezt a tagállamok azokban a régiókban vehetik igénybe, ahol az ifjúsági munkanélküli ráta meghaladja a 25%-ot. Az Európai Szociális Alapból 3 milliárd euró szolgálja ezt a célt, míg egy új, külön költségvetési sorból további 3 milliárd euró támogatja a fiatalok foglalkoztatását. A tagállamokat pedig a Bizottság arra ösztönzi, hogy az ESZA-támogatásnál még többet bocsássanak rendelkezésre.
Az Ifjúsági Garancia részeként két lehetséges intézkedést kell megemlítenünk. Az egyik a gyakornoki képzés, mellyel összefüggésben 2013-ban elfogadásra kerülőSzakmai Gyakorlatok Minőségi Keretrendszereelő kívánja segíteni azt, hogya fiatalok biztonságos körülmények között megfelelő munkatapasztalatot, minőségi képzést szerezhessenek, valamint hogy védjék a gyakornokokat attól, hogy a vállalatok olcsó, avagy fizetetlen munkaerőként kihasználják őket. A másik a tanulószerződéses gyakorlati képzés, amellyel összefüggésben a 2013-ban létrejött Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége az ún. duális képzések minőségének javításán túl az ilyen jellegű képzések számának növelésére fókuszál, széles körű partnerséget kialakítva a foglalkoztatási és az oktatási ágazat fő szereplői között.[6]
Magyarországon az ifjúsági munkanélküliség 2012-es adatok szerint 28,1 %, a NEET fiatalok aránya 14,7 %.[7] Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés pénzalapjából az előzetes számítások szerint kb. 15 milliárd Ft várható, hogy a 25%-nál magasabb ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkező 4 jogosult magyarországi régióban (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) támogassa az Ifjúsági Garancia bevezetését. Az egész országra bevezetendő rendszer költségei azonban ezt jóval meghaladják, az igénybevehető ESZA forrásokon túlmenően is. A 2013-tól fokozatosan kiépítendő magyarországi Ifjúsági Garancia többek között olyan meglévő intézkedésekre is épül, mint az „Első munkahely garancia” , a gyakornoki foglalkoztatás, illetve a fiatalok vállalkozóvá válását segítő program.
[3] A NEET-fiatalok köre meglehetősen heterogén. A többségüket adó „valóban” munkanélküli – azaz nem diák – fiatalok mellett ide tartoznak a beteg, a fogyatékkal élő, valamint, a munkájukat és tanulmányaikat önként szüneteltető, továbbá az alkotótevékenységet folytató 25 év alattiak is. Megjegyezzük, hogy a szakirodalom és a nemzetközi szervezetek és az ifjúsági mozgalmak is megosztottak a megfelelő korcsoport definiálása kapcsán; tipikus korosztálynak többen inkább a 30 év alattiakat tartják.
[4] Nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő „NEET”-fiatalok: jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában,
http://www.eurofound.europa.eu/publications/htmlfiles/ef12541_hu.htm
[5] A hivatkozott tanulmány szerint Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik.