Az MGYOSZ és a Vasas Szakszervezeti Szövetség részvételével öt európai országban végzett kérdőíves felmérés a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatásának tapasztalatait tárta fel, és közös ajánlásokat tettek a problémák enyhítésére.
A Közgazdász‑vándorgyűlés Munkaügyi Szakosztálya szekcióülése egyrészt a hazai iparpolitikai ambíciók tapasztalatait és gazdasági következményeit, másrészt a krónikus munkaerőhiány kezelésére használt eszközök szabályozási, munkaerőpiaci és társadalmi kérdéseit tárgyalta.
A szerző azt a tételt bizonyítja az adatok részletes elemzésével, hogy nem attól sikertörténet egy foglalkoztatás, hogy nagy, hanem attól, hogy minőségi növekedést biztosít.
A tanulmány célja, hogy a hazai járások pozícióit regionális metszetben néhány statisztikai adaton keresztül áttekintse, reflektálva az egymillió új munkahely megvalósulásáról kialakult vitára.
Bagó József vitaindítója alkalmat ad néhány körülmény újragondolására. Elsősorban a nemzetközi munkaerőmozgással, továbbá a közfoglalkoztatással, a foglalkoztatottak összetételével és az intézményrendszerrel kapcsolatban.
A szerző azt a kérdést teszi fel, hogy a versenyképességi és innovációs következmények szempontjából valójában milyen minőségű, hozzáadott érték előállítású munkahelyek létrehozásáról van szó az „egymillió új munkahely” célkitűzés keretében.
A publikáció Bagó Józsefnek az Észrevételek az „egymillió új munkahely” (nem) teljesüléséhez címmel megjelent vitacikkére reflektálva e vállalás hátterére és a teljesítés megtörténtére vagy elmaradására, illetve máig ható következményeire tér ki.
A határon átnyúló ingázás európai adatainak részletes áttekintését a rendezvény előadói az Ausztriába irányuló munkaerőmozgás gyakorlati tapasztalataival és tanulságaival tették még kézzelfoghatóbbá.
A jegyzet a 2011. évi frappáns és ambiciózus célkitűzés, az „egymillió új munkahely” későbbiekben nyilvánvalóvá vált nem teljesülésének okait elemzi.
A rendezvényen László Gyula, a PTE emeritus professzora „A magyar foglalkozáspolitika cél- és eszközrendszerének 30 éve: 1990-2020” című tanulmányát mutatta be a résztvevőknek, akik különböző nézőpontokból elgondolkodtató megjegyzéseket fűztek a kötethez.