Ha foglalkoztatáspolitikáról van szó, akkor a célt többnyire egyszerűen csak a foglalkoztatás növelésében, esetleg a munkanélküliség csökkentésében határozzuk meg. A részletesebb tipizálás és elemzés érdekében a cikk első része 10 szempontot, dimenziót határozott meg arra, hogy miben kell és lehet, érdemes megkülönböztetni a foglalkoztatáspolitikai célokat és eszközöket, működtetési feltételeket. Ennek kifejtését folytatja a tanulmány befejező része.

A TÁMOP 2.3.2-es kiemelt projekt keretében az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézete egy munkapiaci előrejelző rendszert fejlesztett ki, amelynek fontos része egy olyan web-alapú információs rendszer, amely az álláskeresők, pályakezdők számára közvetít releváns információkat. Az információs rendszert nemzetközi tapasztalatok és az elérhető adatok alapján fejlesztettük ki. Megkíséreltük a közvetített információkat ismert munkapiaci döntésekhez kapcsolni és az adatok számításakor az ezek kutatásakor bevált megközelítést alkalmazni.

Ha foglalkoztatáspolitikáról van szó, akkor a célt többnyire egyszerűen csak a foglalkoztatás növelésében, esetleg a munkanélküliség csökkentésében határozzuk meg. A foglalkoztatáspolitikai eszközöknek is már jó ideje kialakult egy alapvető szakmai tipizálása (az aktív és passzív eszközök megkülönböztetése), amit megfelelő kiinduló alapnak tekint és axiómaként kezel az elmélet és a gyakorlat is.

Az European Job Mobility Bulletin legfrissebb (2012. novemberi) száma tartalmazza az EURES-portálon meghirdetett, Európa szerte legkeresettebb álláslehetőségeket.

Az European Vacancy Monitor decemberi kiadványa értelmében a munkaerő-kereslet visszaesése komolyan érinti a gépkezelő, összeszerelő munkakörben dolgozókat, valamint a kézműves jellegű, továbbá az alapfokú képzettséget igénylő szakmákat, a magas képzettségű foglalkozások iránt azonban növekedett a kereslet.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) január végén közzétett globális foglalkoztatási jelentése szerint az általános bizonytalanság következtében a munkanélküliség ismét növekszik. Öt évvel a pénzügyi válság kirobbanása után a munkaerőpiacokra továbbra is a mély depresszió jellemző, a javulás kilátása nélkül.

A tanulmány a kulturális szektor foglalkoztatási sajátosságai és a kulturális szektor GDP-hez való hozzájárulása közötti kapcsolatot vizsgálja. A kulturális szektorban más ágazatokhoz képest nagyobb a részmunkaidőben, vagy időszakosan foglalkoztatottak száma, meghatározó a kreativitás és az innováció szerepe, a vállalkozói szellem, valamint a nonprofit működési forma. Egy adott ország kulturális szektorának foglalkoztatottsági sajátosságai a kultúrafinanszírozás szemléletét is tükrözik.

Negatív rekord a munkanélküliség terén, szegénység és kirekesztődés, a déli és keleti régió fokozódó leszakadása - e szomorú tényeket rögzíti az EU Bizottság legfrissebb helyzetképe.

A közfoglalkoztatás minden eddigi formáját érte, éri számos jogos és kevésbé jogos kritika. Egyszer annak a munkaerőpiacra visszavezető hatását, máskor a szervezés, illetve a dolgozók igen gyenge munkateljesítményét, aztán az éhbér körüli fizetést kifogásolják. Mások a közfoglalkoztatás igen magas állami költségeit, vagy éppen a vállalandó önrész mértékét, vagy az igazgatás folytonos változását támadják. A sok támadásban a közös nevező az elmúlt húsz évben a költségesség és a perspektíva hiányának említése volt.