Profilozni vagy nem profilozni a regisztrált munkanélkülieket, majd szegmentálni vagy mindenkire célozni? Ez ma már nem kérdés a világ egyetlen állami munkaügyi szolgálatánál sem. Viszont a hogyanok és a miértek tekintetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Áttekintésünk célja, hogy megvilágítsuk, milyen lehetséges modellek vannak és miért élnek vagy nem élnek ezzel állami munkaügyi szervezetek.
Jó öt évvel ezelőtt a Munkaügyi Szemlében a szerző arról írt, hogy milyen fontos volt, de félbehagyott maradt a foglalkoztatáspolitika – akkori – paradigmaváltása. Akkor alapvető váltást jelentett a munkanélküliség helyett a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság előtérbe állítása, ami szükséges volt, de a megvalósítást tekintve nem elég átfogó. Azóta pedig már új paradigmák születtek, amelyek az utóbbi időszak statisztikái alapján valóban elismerésre méltó eredményeket mutatnak, de – mind a jelent, mind a jövőt illetően – felvetnek komoly kételyeket is.
Rövid összefoglaló egy nemzetközi kutatás, a SEMIG projekt eredményeiről a magyarok külföldre vándorlására vonatkozóan.
A cikkben a svéd és finn valamint érintőlegesen az osztrák munkaügyi prognózisok és monitoring elemzések módszertanáról és vizuális web-alapú megjelenítéséről esik szó.
A Magyar Közgazdasági Társaság közelmúltbeli szakmai rendezvényén a résztvevők a 15-24 éves korosztály foglalkoztatási helyzetét tekintették át európai uniós és hazai aspektusból.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága jelentése szerint 2013 végén a menekültek, a menedékkérők és az otthonukat elhagyva a hazájukon belül másutt biztonságot kereső belső menekültek száma globálisan meghaladta az 50 milliót – először a II. világháború óta.
Az Európai Bizottság uniós foglalkoztatási és szociális helyzetről szóló legutóbbi negyedéves áttekintése a munkaerőpiac egyes jellemzőinek javulásáról számol be, de a tartós munkanélküliek és alacsony jövedelműek helyzete nem változott.
Az Európai Tanács júniusban jóváhagyott, a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos országspecifikus ajánlásainak többsége - az előző évekhez hasonlóan - az ifjúsági munkanélküliség, a közmunka, a képzés, a nők foglalkoztatása és a szegénység problémájára irányul.
A munkanélküliség pszichológiai vonatkozásai közül a szerzők a munkapszichológiától eltérő irányvonalat vázolnak. Cikkükben olyan analógiát igyekeznek bemutatni, melynek segítségével megalapozható a tágabb értelemben vett sportpszichológiai technikáknak a munkanélküliség (illetve tartós munkanélküliség) okozta traumák kezelésében, megelőzésében betöltendő szerepe.