Magyarországon 2011. január 1-jétől létrejött a közfoglalkoztatás új rendszere. Az új modell lényeges eleme a közfoglalkoztatási jogviszony jogintézménye, amely több vonatkozásban eltér az aktuális Munka Törvénykönyvében szabályozott munkaviszonytól. Meghatározó az állami ösztönző rendszer, ebben a közfoglalkoztatási bér szabályozása, Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott közfoglalkoztatási támogatások, továbbá azok más pénzügyi forrásokból működtetett állami kiegészítései. A tanulmány a közfoglalkoztatási rendszer alakulásának 2013.
Az állami (nemzeti, közösségi) munkaügyi szervezetek (angol rövidítéssel: PES működését és feladatrendszerét nagyban felülírta a 2008-as gazdasági világválság. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) külön értelmező kötetet szentelt a jelenségnek. Az 1940-60-as évek ipari világára kialakított célokat és eszközöket felül kell vizsgálni, javasolják. A hazai munkaügyi szervezet – a magyar PES – sokkal fiatalabb történettel bír, bár a tervutasításos gazdaságig vezethetőek vissza a gyökerei.
Az MKT júniusi rendezvényének különös aktualitást adott a néhány fejlettebb uniós tagországban erősödő ellenérzés a külföldi munkavállalókkal szemben, valamint a külföldön munkát vállaló magyarok valószínűsíthetően növekvő létszáma.
Andor László, EU biztos a Corvinus Egyetemen tartott előadásában az uniós mobilitási folyamatok alakulását mutatta be szembeállítva a munkaerő áramlást övező legelterjedtebb politikai mítoszokat az elmúlt évtized valós fejleményeivel.
A Budapest Esély Nonprofit Kft. és az Esély Labor Egyesület országos kutatása rendhagyó módon több mint 300 közfoglalkoztatottat vont be egy 12 hónapon keresztül végzett panelvizsgálatba. A kutatás célja volt, hogy megvizsgálja a közfoglalkoztatásban részt vevők jellemzőit, a számukra egyéni szinten jelentkező változásokat, eredményeket. A közfoglalkoztatás céljai közt megjelenik a munkaerő-piaci integráció, munkaszocializáció és a szegénységenyhítés.
A járási munkaügyi kirendeltségek egyik legfontosabb feladata, hogy a munkáltatók és álláskeresők közötti kapcsolatot megteremtse. Ennek egyik lehetséges – és nem feltétlenül leghatékonyabb – módja az, hogy személyes megkeresés útján a munkaerőigények lehetséges mértékét, mennyiségét feltárják, felkutassák.
2011. január 1-től új stratégiája van az Európai Uniónak „Európa 2020” címmel, bár közzétételekor a lisszaboni ünnepélyes aláíráshoz hasonló külsőségek elmaradtak. A 2000-2010 között irányadó Lisszaboni Stratégiát többszöri felülvizsgálat (2005, 2008) és ebből következő egyszerűsítés után is csak részben sikerült teljesíteni. A foglalkoztatási terület a régi és az új stratégiáknak egyaránt kiemelt alkotóeleme volt és maradt.
A cikk bemutatja a bérértékmódszert, ezzel megkísérel hozzájárulni a munkavállalók hiányzó reintegrációjának és az élethossziglan tartó tanulás kihívásának megoldásához. A bérértékmódszer Hollandiából, vagyis abból az országból származik, ahol uniószerte a legalacsonyabb a munkanélküliség. A projekt, amelyet az Európai Unió támogat, azzal a céllal indult, hogy megvizsgálja, mennyiben adaptálható a módszer más EU-tagállamokban (Németországban, Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Magyarországon és Spanyolországban).
Az Európai Bizottság éves foglalkoztatási és szociális jelentése szerint a munkanélküliség növekedése valamelyest lassult. Ugyanakkor nem valószínű, hogy megfelelő reformok és beruházások nélkül a beinduló gazdasági növekedés a munkahelyteremtésben érdemi változást hozzon.