A kormányhivatalokba integrált, így önállósággal alig rendelkező munkaügyi szervezet Európában meglehetősen szokatlan megoldás. A cikk röviden bemutat egy teljesen más logika szerint felépült hálózatot.
A foglalkoztatáspolitika elvi modelljeinek kialakításakor egy a végrehajtást szolgáló eszközt akkor kritizáljunk az alacsony hatásfokú működésért, ha tisztáztuk, hogy mi is volt valójában a cél, és az ahhoz megfelelő eszközt választottuk-e. A szerző ebből az alapállásból gondolja végig a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását, mint célt, és ennek részeként a közfoglalkoztatást, mint eszközt.
Beszámoló a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi és Nemzetközi Gazdasági Szakosztálya áprilisi üléséről, ahol a résztvevők Artner Annamária és Boda György referátuma alapján a gazdasági válság és a munka kérdéseit vitatták meg.
Magyarország a kedvező munkaerő-piaci fejlemények bemutatásán túlmenően ismételt kritikát kapott brüsszeli szakértőktől a közmunkarendszer változatlan dominanciája, illetve a munkanélküliségi ellátások és a szociális juttatások hiányos összhangja miatt.
73 állami munkaügyi szervezet tapasztalatait összegzi friss kiadványában a WAPES, azaz az Állami Munkaügyi Szervezetek Világszövetsége. A kötet erőssége, hogy számos afrikai, ázsiai és dél-amerikai kihívásokkal küzdő, erőforrás-hiányos munkaügyi szervezetet is bemutat.
A cikk "A közfoglalkoztatás aktuális kihívásai – javasolt fejlesztési irányok" címmel rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások és a szekcióüléseken zajló viták alapján megfogalmazódott reflexiókat foglalja össze.
Az Európai Bizottság szokásos éves foglalkoztatási és szociális jelentése szerint a tagállamok között mutatkozó jókora eltérések nagy része arra vezethető vissza, hogy a humán tőke számos területen nincs kellőképpen kiaknázva.
A közlekedés foglalkoztatási vetületeit (az ingázás erősödésének követelményeitől a gépjárművezetői munkaerőhiányig) tárgyalja a cikk egy őszi nemzetközi konferencián elhangzottak kapcsán.
A kultúra fogalma és az itt foglalkoztatottak számbavétele eltérő értelmezéseinek bemutatása után a szerző az uniós tagállamok kulturális szektorainak foglalkoztatottsági adatait hasonlítja össze nemek, kor, iskolázottság és ágazatok szerint, külön kitérve a poszt-szocialista országok sajátosságaira. A trendek áttekintése alapján véleményt mond a kulturális szektorban történő foglalkoztatás perspektíváiról.