A szervezetfejlesztés és vezetéstudományi kutatások egyik legégetőbb kérdése napjainkban a hübrisztikus vezetés jelensége. Erről az aktuális témáról szervezett online szakmai rendezvényt a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társaságával együttműködve a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya.
Az Új Munkaügyi Szemle 2025/3. számában megjelent tanulmány egy kvantitatív kutatás alapján igazolja, hogy a belső mobilitás, információáramlás és a karriertervezés jelentősen hozzájárulnak a munkavállalók elkötelezettségéhez és fejlődéséhez.
A magyar filmipar foglalkoztatási folyamataira, a szervizprodukciók hazai hatásaira és a szakmai tudástranszfer lehetőségeire fókuszáló rendezvény célja az volt, hogy több tudományterület és a gyakorlat képviselőinek bevonásával átfogó képet adjon az iparág jelenlegi működéséről és kihívásairól.
A munkavállalói jóllét összetett, több szintű vizsgálatát tartalmazó kutatás eredményeinek bemutatása, és a különböző szakterületről érkező korreferensek fontos kiegészítései révén a konferencia a témakör sokoldalú megismerését tette lehetővé.
Az első, II. József korában megtartott cenzusoktól kezdve a népszámlálások a KSH legjobban dokumentált adatgyűjtései a népesség fontos jellemzőit részletező és a lakásállományt is összeíró teljeskörű adatfelvételek. Egyedülálló értékük a múltba is visszatekintő idősor, ugyanakkor a társadalmi-gazdasági fejlődés és nem utolsósorban az informatikai lehetőségek rohamos bővülése az összeírások és az adatfeldolgozás módszertanának folyamatos korszerűsítését igényli.
A munkamánia jelenségét pszichológiai, munkajogi és munkavédelmi aspektusból vizsgálták az MKT Munkaügyi Szakosztály online szakmai konferenciájának előadói.
Beszélgetés Nagy Gábor Miklóssal, a Magyar Közgazdasági Társaság titkárságvezetőjével arról hogy a Társaság hogyan reagált a járvány kihívásaira, és az új online csatornák milyen módon gazdagították a tevékenységüket.
A tanulmány feltételezéseket, hipotéziseket fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy milyen pszichés terhelések érhetik a home office-ban dolgozókat, kiemelten a gyermekes anyákat.
A négy évvel ezelőtt megjelent cikk ma is aktuális, hiszen az idegen kultúrába való beilleszkedés nehézségeinek tényezőit, az ezzel együtt járó érzelmi reakciókat, illetve a beilleszkedés szakaszait tárgyalja a szakirodalom alapján.