Jelen publikáció a munkahelyi légkör fogalmának a meghatározására, a munkahelyi légkör alakulását befolyásoló tényezők elemzésére, és ezeknek a tényezőknek napjaink társadalmában betöltött szerepe vizsgálatára törekszik. A publikáció alapja egy „kerekasztal beszélgetés”, amelynek résztvevői olyan munkahelyi vezetők voltak, akik egyúttal MBA hallgatók is.
Az érzelmi munka, mint önálló kutatási terület 30 éves. Jelen tanulmány az elmúlt tíz év legfontosabb kutatási eredményeit igyekszik összefoglalni kapaszkodót kínálva a szervezeti érzelmek és az érzelmi munka szervezeti vonatkozásainak értelmezéséhez. Nem titkolt célja, hogy felhívja az emberekkel, mint erőforrással foglalkozók figyelmét arra, hogy a munkának ma már nem csak fizikai és szellemi, de érzelmi aspektusa is van. Ez a dimenzió gyakran különálló életet él.
Az elmúlt években átíródott az üzleti sikeresség definíciója, előtérbe került a változás képessége. Túlélés, talpon maradás, megújulás lettek számos vállalat új jelmondatai. Azok a képességek, melyek segítségével fenntartható az üzleti eredményesség. Az Aon Hewitt Legjobb Munkahely Felmérése az elkötelezettség mellé újonnan beemelt szempontok segítségével elemzi és értelmezi újra a sikeres munkahely fogalmát.
A tudásalapú, professzionális szervezetekben a munkáltató-munkavállaló kapcsolat alakítása fokozott kihívást jelent, tekintettel a szervezet munkavállalók tudásától való függésére, valamint a szakemberek kettős elkötelezettségéből (szakmai vs. szervezeti) fakadó belső feszültségére.
A bemutatásra kerülő esettanulmány egy hálózatos közművállalat két eltérő régióban párhuzamosan zajló változásmenedzsment folyamatának (munkakör-szétválasztás pilot-projekt) elemzésével, a dolgozók szervezeti elkötelezettségével kapcsolatos kérdések vizsgálatával foglalkozik.
Ebben a tanulmányban részletesen bemutatja a szerző, hogy milyen érzelmi, kognitív és viselkedési reakciókról számoltak be a hosszabb külföldi kiküldetésről hazatérők. Mindeközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon a hazatérés mindig csak pozitív „élményt” jelent-e a hazatérőknek, ha nem, hogyan tudnak megküzdeni a negatív hatásokkal, szükséges-e külső segítséget nyújtanunk a számukra, hogy elősegítsük a sikeres újra-letelepedésüket.