Romló mentális egészség, csökkenő bizalom, növekvő egyenlőtlenségek Európa szerte a járvány újabb évének kezdetén, 2021 tavaszán az EU 27 tagállamában.
A jegyzet bemutatja az erős állam fogalom, illetve alakváltozatai utóbbi két évtizedben történő felbukkanásának körülményeit, s modellezi a fejlesztő állam munkaerőpiaccal kapcsolatos intézkedéseit.
A cikkben a szerző alapvetően az IMF szakértői tanulmánya főbb megállapításaira támaszkodva, hipotetikus jelleggel felvázol néhány olyan folyamatot, amely a járvány következményeként módosíthatja a neo-globalizáció trendjeit, gyorsíthatja a robotizációt.
A hosszú távú fenntartható gazdasági fejlődés útjában számos akadály merülhet fel az egyes országok egyedi sajátosságai, valamint az egyre szorosabbra fűződő globális folyamatok, tendenciák és utóbbiakból fakadó válságjelenségek révén. A tartós felzárkózás egyik nem elhanyagolható és egyre nagyobb figyelemben részesülő potenciális kiváltó oka az ún.
Gazdasági-társadalmi fejlettségünk és ennek perspektívái szempontjából kiemelt fontosságúnak tartjuk az ún. közepes fejlettségi (vagy más néven jövedelmi) csapdából való kiemelkedés lehetséges módszereinek elemzését. E témakört tárgyalja Csath Magda friss tanulmánya a Magyar Tudomány folyóiratban.
A KSH rendkívül aktuális adatokat tett közzé a home office-ról és a távmunkáról, osszehasonlítva azokat a járvány előtti jellemzőkkel.
A munkaerő – gazdaságtani irodalmat a középpontba helyezve számos új kutatási tanulmány próbál előzetes felmérést szolgáltatni a COVID-19 válság hatásáról a munkahelyek és a munkavállalók kapcsán. A tanulmány a koronavírus válság rövid áttekintésére vállalkozik azzal a céllal, hogy bemutassa a legfontosabb gazdasági és munkaerőpiaci hatásait, valamint a következményeket és a teendőket. Az elemzés alapját a rendelkezésre álló nemzetközi szakirodalom és hazai felmérés képezi.
A jegyzet bemutatja Robert J. Shiller Narratív közgazdaságtan című új könyve alapján a munkahelyek kiváltásával kapcsolatos gazdasági narratívák eredetét és feltételezett hatását.
Az Eurofound friss tanulmánya szerint számos új foglalkoztatási innováció várhatóan tovább terjed a digitális korszak és a széndioxid-semleges gazdaság miatt, míg néhány atipikus foglalkoztatási forma jövőjére a COVID-19 járvány is jelentős hatással lehet.
A Munkaügyi Szemle 10 évvel ezelőtti számában több publikáció is foglalkozott az akkori válság következményeinek felszámolása kapcsán olyan szociális vagy éppen etikai aspektusokkal, amelyek ma is figyelemre tarthatnak számot.