Siker vagy bukás ma Magyarországon a kkv-lét? Ha előre tudnánk a választ, könnyebb lehetne a gazdasági élet szereplőinek helyzete. A statisztikát nézve a kisvállalkozások fele évtizedeken keresztül sikeresen működik, nyereséget könyvel, növekszik, a másik 50% azonban hónapok alatt csődbe jut. Miért van ez így? Válságban vagyunk, rossz a gazdasági környezet, nem elegendőek a források? Hogyan lehetne növelni az első 50%-ba tartozó kkv-k arányát, hogyan lehetne megérteni a valódi sikerfaktort. A tanulmány e kérdések megválaszolásához ad igazodási pontokat.
Ma jóformán a gazdaság valamennyi problémáját kapcsolatba hozzuk a válsággal. Nyilván számos esetben teljes joggal. Ugyanakkor a válságra való imamalomszerű hivatkozás mintha azt is sugallná, hogy a nehézségek átmenetiek, előbb-utóbb meglátjuk a fényt az alagút végén, és a dolgok fokozatosan visszatérnek a régi kerékvágásba. Mi erről az elméleti közgazdászok véleménye? – kérdeztük Fazekas Károlytól, az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont főigazgatójától, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagjától.
HR ÉS A VILÁGHÁLÓ
Az emberiség történetében mérföldkövet jelentő nagy felfedezések, találmányok közül is kiemelkednek azok, amelyek a társadalmi viszonyokra gyakoroltak különösen nagy hatást. Ilyen volt például a puskapor vagy a könyvnyomtatás felfedezése, a XX. században televízió tömeges elterjedése. A XXI. század elején úgy tűnik, hogy ilyen lesz az internet nyújtotta végtelen lehetőségeket kihasználó ún. közösségi média, vagy ahogy mind gyakrabban nevezik, a web 2.0 térhódítása.
Az itthon (és még sok más országban) oly baljós emlékű „személyzeti munka” és szervezete már többször paradigmát és nevet változtatott. A tevékenység új, meg új struktúrába szerveződött, új munkaköröket, szakmát, szakmai képzést, képesítést érdemelt (harcolt) ki magának. A személyügyért, humánpolitikáért, emberi erőforrásokért, HR-ért (maradjunk az egyszerű, széles körben elfogadott névegyszerűsítésnél) felelős vezetők és HR szakemberek állhatatosan küzdenek helyükért, presztízsükért a vállalati szervezetben és vezetésben.
A tanulmány a 2011-ben 5. alkalommal lefolytatott HR Tükör kutatás bizonyos tanulságairól számol be. E publikáció szűkre szabott keretei között nem vállalkozik az eredmények átfogó és részletes ismertetésére, elsősorban a HR-esek válságkezelő tevékenysége kapcsán érkezett visszajelzésekre fókuszál. A HR-esek tevékenységének értékelése a – reprezentatívnak nem tekinthető – mintában bizony összességében negatív, de a tanulságok levonására és a fejlesztési irányok megfogalmazására mindenképpen alkalmas.