Japán gazdasági és társadalmi fejlődése kapcsán egyértelműen kijelenthető, hogy egyrészt egy igencsak ellentmondásokkal teli folyamatként ábrázolható, s ebből eredően számos tudományos vita forrását is képezi, másrészt pedig egy sikeres felzárkózási és növekedési szcenárió kiváló példájaként is szolgál. Jelen írásban kettő olyan kulcstényező vizsgálatára kerül sor, melyek nagymértékben hozzájárultak Japán hosszú távú gazdasági növekedéséhez.
A cikk a téma elméleti alapvetéseinek összefoglalását követően a digitális transzformáció humánerőforrás menedzsmentre gyakorolt hatását vizsgáló kutatás eredményeit és következtetéseit ismerteti.
Egyre több embert foglalkoztat, hogy milyen változások várhatóak a munka világában. A szerző a német Munkaügyi és Szociális Minisztérium sokrétű konzultációk és kutatások eredményeit összegző dokumentuma felhasználásával foglalkozik a kérdéssel.
Ez a miniesszé röviden bemutatja, hogy a korábbi növekedéselméleti megközelítéshez képest miben hozott újdonságot a 2018. évi közgazdasági Nobel-díjasok munkássága.
Az UNCTAD, által a Davosi Világgazdasági Fórum idején megjelentetett „Global foreign investment flows dip to lowest levels in a decade” című, a külföldi közvetlen beruházásokat elemző aktuális jelentése a külföldi közvetlen beruházások további lassulását mutatják 2018 során.
Az immár 25 éve működő Humán Szakemberek Országos Szövetsége elnöksége kérésére közöljük e cikket, amely egyik meghatározó vezetőjének, dr. Gajdos Jenőnek állít emléket korai halála 10. évfordulója alkalmából.
Az IPAR 4.0 az okos eszközök, a mesterséges intelligencia, a kiberfizikai rendszerek, a felhő alapú óriás adatbázisok és a kognitív informatika integrálásával teremti meg a gyártásban az intelligens hálózatokat, amelyek önirányításra, kommunikációra és önkorrekcióra képesek. Az elképesztően gyors változás, valamint a valós időalapú reakciót igénylő folyamatok számtalan helyen kiváltják az emberi munkát, elembertelenítik a folyamatokat.
Elméleti tanulmányukban a szerzők a közszolgálati felsőszintű tisztviselői karral (Senior Executive Service; SES) foglalkoznak. Nemzetközi összehasonlító cikkeket idézve bemutatják, hogy az egyes országokban, milyen SES rendszerek különböztethetők meg a közszolgálat többi részén elterjedt HRM-politikától való eltérés módja és mértéke alapján.