A tudástőkének a közepes jövedelmi csapdából való kilépés szerepéről értekeztek az MKT Munkaügyi Szakosztálya online konferenciájának résztvevői. A rendezvényen elhangzottak összefoglalása néhány megjegyzéssel kiegészítve.
A vitaindítónak szánt esszé a fenntarthatóság köré épít, de valójában a „munka világa” majdnem összes lényeges problémáját, ellentmondását sorra veszi, amelyek megoldása nélkül beragadhatunk a kétsebességes Európa leszakadó szegmensébe.
Weboldalunkon – más posztok mellett – rendszeresen jelennek meg olyan rövidebb elemzések, miniesszék, interjúk, recenziók, amelyeknek a napi aktualitásokon túlmenően hosszabb távon is hasznosítható, általánosabb mondanivalójuk van. A 2020-2021-ben megjelent különböző műfajú publikációkból gyűjtöttünk össze egy csokrot és jelentetjük meg egy ISBN azonosítóval ellátott önálló kiadványban.
A munka jövője – Okoscégek a holnap munkavállalóiért címmel jelent meg kötet, amely egy biztosítási cég digitális átállásának bemutatása mellett az oktatás és a munkahelyek jobb megfeleltetésének lehetőségeit vizsgálja.
Az Opus et Educatio 2021/2. számában megjelent tanulmány szerzői arra vállalkoznak, hogy a pandémia előtti időszak demográfiai, gazdasági, továbbá munkaerő-piaci főbb tényezőit számba vegyék, annak érdekében, hogy ezen tényezők válság utáni helyzetének előrejelzéséhez egyfajta bázist adjanak.
A szerző számos, ma még nyitott kérdést tesz fel, amelyek megválaszolása segítene felvázolni, hogy milyen is lesz a munka világa 20-30 év múlva.
Romló mentális egészség, csökkenő bizalom, növekvő egyenlőtlenségek Európa szerte a járvány újabb évének kezdetén, 2021 tavaszán az EU 27 tagállamában.
A jegyzet bemutatja az erős állam fogalom, illetve alakváltozatai utóbbi két évtizedben történő felbukkanásának körülményeit, s modellezi a fejlesztő állam munkaerőpiaccal kapcsolatos intézkedéseit.
A cikkben a szerző alapvetően az IMF szakértői tanulmánya főbb megállapításaira támaszkodva, hipotetikus jelleggel felvázol néhány olyan folyamatot, amely a járvány következményeként módosíthatja a neo-globalizáció trendjeit, gyorsíthatja a robotizációt.
A hosszú távú fenntartható gazdasági fejlődés útjában számos akadály merülhet fel az egyes országok egyedi sajátosságai, valamint az egyre szorosabbra fűződő globális folyamatok, tendenciák és utóbbiakból fakadó válságjelenségek révén. A tartós felzárkózás egyik nem elhanyagolható és egyre nagyobb figyelemben részesülő potenciális kiváltó oka az ún.