Eredményeink egy részét, ha részletesebben és környezeti összevetésben is megvizsgáljuk, lehet, hogy csak a „helyben jó” kategóriába tartoznak.
A technológia változásokkal együtt változik a munka világa is. A folyamat ütemével, módjával, meghatározóival kapcsolatban izgalmas kérdések kerülnek terítékre a tanulmányban, beleértve, hogy mi köze van Marxnak a prekariátushoz.
A szerzők bemutatják és összehasonlítják a HR legfontosabb intézményi (munkajogi szabályozás, munkaerőpiac, munkanélküliség) jellemzőit és fejlődési szakaszait magyarországi és szlovákiai vizsgálatok alapján.
Összefoglaló a 125. éves Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya és a Nemzetközi Gazdasági Szakosztály üléséről
NAGY LÉPTEKKEL A MENEDZSMENTKUTATÁS ÚTJÁN
In memoriam: Prof. Norbert Thom
Egy szomorú, családi emailből értesültünk a keserű hírről. Hosszú, nehéz betegség után, amellyel szemben a legutolsó pillanatig elszántan és bátran harcolt, 2019. április 21-én, életének 73. évében elhunyt Prof. Dr. Norbert Thom.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy jóságos tündér (állítólag előző életében szervezetfejlesztési tanácsadó volt), aki megsajnálta a sok panaszkodó vezetőt, és azt mondta. „Nem arra adok nektek lehetőséget, hogy 3 kívánságotokat teljesítsem, így sem alacsony kamatú hitelt nem ajándékozok nektek, sem több megrendelőt, sem vissza nem térítendő támogatással járó pályázati lehetőségeket! Egy kívánságotokat azonban teljesítem: mindenki annyi új embert kap és olyan tudással, ahányat most hiányoltok.”
2019. március
Japán gazdasági és társadalmi fejlődése kapcsán egyértelműen kijelenthető, hogy egyrészt egy igencsak ellentmondásokkal teli folyamatként ábrázolható, s ebből eredően számos tudományos vita forrását is képezi, másrészt pedig egy sikeres felzárkózási és növekedési szcenárió kiváló példájaként is szolgál. Jelen írásban kettő olyan kulcstényező vizsgálatára kerül sor, melyek nagymértékben hozzájárultak Japán hosszú távú gazdasági növekedéséhez.