A tanulmány a tudományos fokozattal rendelkező fiatal biológusok életpályájának külföldi munkavállalással, illetve hazatelepüléssel összefüggő eseményeit elemzi. Azonosítja a migráció szempontjából meghatározó életpálya alakító tényezőket, az egyes életpálya fordulópontokon jellemző döntési mechanizmusokat és leírja a tudományos munkaerőpiac működésének egyes jellegzetességeit.

Az összeállítás a válságnak a munkaerőpiacra gyakorolt hatását szemlélteti – elsősorban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által közzétett adatok alapján. Az éves adatok globális érvényűek, a legfrissebb (havi) adatok azonban nem teljes körűek, mutatótól függően 48-78 ország jelentései alapján készülnek. A fejlett országok adatszolgáltatása jobb, ők adják az adatszolgáltató országok kb. felét. Az adatokból látszik, hogy a munkanélküliségi nyomás 2010 első felében enyhült.

A cikkaz Európai Unió a keletkezésekor aktuális elnökségi triójának munkaügyi feladatait, azok teljesülését, és további céljait mutatja be. Az írás számára kiváló alkalmat adott két rendezvény, melyet 2010 nyarának elején e témában tartottak. A szerző megállapítja, hogy az elnökségi trió minden tagja felismerte, hogy ma az Európai Unió számára a foglalkoztatottság növelése a legfontosabb cél. A válság most még komoly veszélyeket hordoz magában.

A munkaügyi és szociális intézményrendszer szervezetileg, szabályozásban, módszertanilag egymástól elkülönül, jóllehet az általuk kiszolgált ügyfélkör számos tekintetben azonos. Az integrációt szolgáló törekvések legegyszerűbb, de a kapcsolódó ügyfélkör kiszolgálása tekintetében jelentős változást nem hozó formális döntése a munkaügyi és a szociális ágazat irányításának közös minisztériumba szervezése volt. Ezt a formális megoldást az elmúlt években több, jelentőségében eltérő, de céljában, tevékenységében és eredményében összehasonlítható modell követte.