A Budapesti Corvinus Egyetem Szervezeti magatartás tanszéke immáron másfél évtizede követi nyomon a pályakezdés előtt álló gazdálkodási szakos hallgatók motivációs struktúráját. Az eltelt idő alatt felvett adatokból megannyi érdekes tendencia bontakozik ki, melyek megismerése aligha érdektelen a HR-szakemberek számára. Cikkünkben bemutatjuk azt a motivácós elméletet, amelyen a felmérésünk alapul, majd pedig a kutatás legérdekesebb eredményeit ismertetjük, végül egy kis nemzetközi kitekintést is teszünk.
A MOTIVÁCIÓ
Folyóiratunk tavaszi számában igyekeztünk a publikációk egy részét a munkavállalók motiválása, az ösztönzés, és ehhez szorosan kapcsolódva, a szűken vett bérezés témaköréből összeválogatni. Könyvtárnyi szakirodalom jelent meg e témakörökben, és a képzeletbeli könyvtárban a magyar nyelvű művek is tekintélyes számban fordulnak elő.
A bónusz gyakran a vezetői kompenzációs csomag részeként szerepel, de egyre többször találkozhatunk vele a teljes munkavállalói körre kiterjesztett formában, a teljesítményorientált szervezeti kultúra támogatása és a dolgozói elkötelezettség erősítése érdekében. Egyúttal a rendszer rugalmasabbá teszi a jövedelemkiáramlást, mivel nem automatikus elemként épül be a kompenzációba. A cikk pontosítja, hogy mit is értünk bónusz alatt a gyakorlatban. Majd áttekinti, hogy milyen fő elvárások fogalmazhatóak meg egy bónuszrendszerrel kapcsolatban.
Ebben a rövid írásban olyan területre kalandoztam, amelynek igazi szakértője Pongrácz László volt. (M.F.)