A KERESET
A hazai bérszínvonalnak a fejlett országoktól való elmaradása gyakori beszédtéma. Az Európai Unió országai közül Bulgáriát, Romániát egyértelműen, a balti államokat már sokkal kevésbé egyértelműen, de még megelőzzük. Csehország, Szlovénia és Lengyelország a volt keleti blokkból már előttünk járnak. A közelmúltban kisebb sokk érte az újságolvasókat, amikor kiderült: Szlovákia is utolért minket ebben a tekintetben.
A munkaerőpiac és az egyenlő bérezés elvének ellentmondásai
A hazai munkaerőpiacot nagy területi eltérések jellemzik. Vonatkozik ez a munkaerő szerkezetére, a szakképzett munkaerő jelenlétére, a munkanélküliség nagyságára. Ez nyilvánvalóan, ha úgy tetszik, értelemszerűen megmutatkozik a bérszínvonalban is.
A munkaerőköltség az élőmunka felhasználásával járó összes költséget tartalmazza. Költség alatt minden olyan ráfordítást értünk, ami a munkaerő alkalmazásával összefüggésben kiadást jelent a munkáltató számára. A munkaerőköltség meghatározása értékben történik. A munkaerőköltség munkáltatónkénti színvonalának összehasonlítására a fajlagos munkaerőköltség szolgál.
A nők munkaerő-piaci pozíciója – társadalmi helyzetük vetületeként – a férfiakénál rosszabb. Nemzetgazdasági szinten ez kifejezésre jut szűk körű lehetőségeikben a hatalomgyakorlás színterén, a foglalkoztatáshoz való egyenlőtlen hozzáférésben, a munkaerő-piaci integráció, reintegráció nehézségeiben, a munkaerő-piaci szegregáció újratermelődésében.