A KRTK-KTI műhelytanulmánya bemutatja, hogy az EU bértranszparencia-irányelve alapján mért bérkülönbségek nagysága, a munkavállalók egyenlőtlenségben való érintettsége, valamint a vállalatokra háruló megfelelési teher milyen mértékben függ a választott mérési és kategorizálási döntésektől.

A Világpolitika és Közgazdaságtan internetes folyóiratban megjelent tanulmány az MKT Munkaügyi Szakosztály „A reálbérek három évtizede” című konferenciájának szakmai alapjául szolgált.

Botos Katalin és Botos József nagyívű tanulmányához kapcsolódó vita szemléletesen érzékeltette, hogy a reálbérek évtizedek óta jellemző elmaradása és fokozódó aránytalansága bonyolultabb társadalmi, gazdasági helyzetre vezethető vissza, mint első látásra gondolnánk.

Az ILO novemberben közzétett jelentése szerint ebben a században először fordult elő, hogy a globális béralakulás negatv volt. (rövid összefoglalás)

Az európai minimálbérekről szóló uniós jogszabálytervezetről másfél éve folyó vita fejleményeinek összefoglalása.

Egy újabb beszélgetés a fiatalokról. Arról, hogy mi csábíthatja a céghez a fiatal szakembereket. Mi motiválja Az Y és Z generációt? Tényleg nehéz őket megtartani a munkahelyen?

Beszélgetés a fiatalok munkahelyi helyzetéről a mai ágazati viszonyok között. Meg lehet-e tartani a fiatalokat a szakmában? Mi a probléma a képzéssel?

Négy és fél éve publikáltuk az akkori amerikai elnökválasztási küzdelemben a minimálbér-emelésről folytatott vitához, illetve az itthoni véleményekhez kapcsolódó kommentárunkat. Újraolvasva, úgy gondoljuk, mindez ma is érvényes.

A kormány a minimálbér havi 200 ezer forintra történő emelését tűzte ki célul. Ez személyenként közel 40 ezer forint forint költségnövekedést jelentene havonta a munkaadóknak.  A jövő évi tervezett bérköltségcsökkentés ezt a pluszterhet közel sem fedezné.

A cikk áttekinti a minimálbér emelkedési szintjének aktuális, főbb munkaerőpiaci hatásait, továbbá rámutat, hogy csak korlátozottan kapcsolható össze a létbiztonság indikátoraival.