Felépül-e, megmarad-e egy szakma koherens, rendszerezett tudás- és készségtára olyan viszonyok között, ahol felerősödnek az egyéni utak, ahol változatos szervezeti terepeken és környezetben az egyéni CV-ben és portfolióban megtestesülő professzionalitás működik, s kevés energia fordítódik a professzió, mint tudás- és érdekközösség fenntartására? A professzióépítés nagyon sikeres stratégiákat jelentett a XX. század hatvanas éveiig, de a századfordulóra felerősödtek a kihívások.
A tudás menedzselése a személyzeti szakterület számára is új kihívásokat jelent. A személyzeti munkában az új tudás létrehozása és fejlesztése kell, hogy a középpontba kerüljön. A cikk összefoglalja azokat a személyzeti tevékenységeket, amelyek a jövőben kiemelt fontosságot kaphatnak.
A cikk azt tekinti át, hogyan lehetne a tudást a közigazgatásban jobban hasznosítani. A közigazgatási szervezetek formálisan tudásszervezetek. A szerző olyan humánerőforrás-stratégiát vázol fel, amely elősegíti azoknak a dolgozói kompetenciáknak a megteremtését, amelyek révén a közigazgatási szervezetek valódi tudásszervezetté válhatnak. E stratégia megvalósításához a közszolgálati foglalkoztatás olyan új modelljére lenne szükség, amely mint a szivacs, képes a tudás felszívására és megosztására.