A tanulmány amellett hoz érveket, hogy miért érdemes az egyénnek és a társadalomnak a nyelvtanulás támogatására nagyobb erőt fordítani, mely területeken jelent tőkét felnőttek körében a használható nyelvtudás. Majd sorra veszi azokat a területeket a gazdaságban, amelyek potenciálisan fejlődnének, ha több munkavállaló rendelkezne megfelelő nyelvismerettel, továbbá szól azokról a társadalmi csoportokról, amelyeknek égetően szüksége lenne minderre.
Egy jól sikerült tréning után a tréningtranszfer, vagyis a megtanultak alkalmazása lehet a vállalati képzések eredményességének kulcsa. Ezért jelen cikkben új lehetőségeket keresünk a tréningtranszfer kialakítására és fenntartására, amelyeket az emberierőforrás-fejlesztés és a tudásmenedzsment eszközeinek párosításában véljük megtalálni. Ennek érdekében áttekintjük az integráció lehetőségeit, megvitatjuk a tudástárak, társas hálózatok és az egyesített rendszereszközök előnyeit.
A tudásmenedzsment rendszer kiépítésének szükségessége egyre gyakrabban merül fel a vállalati működés sikerének feltételeként megfogalmazott elvárások között. Számtalan tanulmány, tudományos mű foglalkozik a megvalósítás lehetőségeivel, azonban egyfajta szűklátókörű gondolkodásmód gyakran korlátokat állít a sikeres megvalósítás és működtetés útjába. Kérdés, hogy az IT, a tudás tárolásának technikai eszközei képezik-e az egyetlen megoldást a szervezeti tudás megőrzésére?
A cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek a hatékony tréningtartás megvalósulásának legfőbb akadályai. A válasz megtalálásához segítségül hívja a tréninghatékonyság vizsgálatokból leszűrt eredményeket. Ennek ismeretében tovább vizsgálódik a buktatók gyakori előfordulásának okai felől. Kiderül, hogy a nyomok a személyzeti fejlesztés „senki földjére”, vagyis a tréningtranszfer világába vezetnek.
A képzési statisztika figyelmes és kellően elfogulatlan tanulmányozása alapján megállapítható, hogy korábban sok formális és ad hoc elem volt jelen a vállalati képzések tervezésében és megvalósításában. Csak bizakodhatunk abban, hogy mára változott a helyzet.
A versenytársak gyakorlatának megismerésére kitűnő lehetőséget nyújtanak az olyan típusú konferenciák, ahol hasonló szervezetek szakértői mutatják be saját HR rendszerüket. A DGS GLOBAL RESEARCH – a NEXON, valamint az AIESEC együttműködésével – "Tehetségmenedzsment Konferencia 2008" néven olyan eseményt szervezett, amelynek keretében a meghívott neves szakértők segítségével az ún. benchmarkolást szerette volna elősegíteni.
HR eszközök és a munkavállalók lelkiismereti szabadsága