Az Eurofound rendszeres felmérésének friss adatai azt mutatják, hogy Európában csökken a távmunkában dolgozók aránya, a munkahelyre való visszatérés - igaz országonként diffrenciáltan - nagyobb lendületet vett.
A szerző három kötetben – jórészt szakirodalmi és sajtó-publikációk alapján – az elmúlt évtizedekben lezajlott munkaharcokból mutatott be néhány kiemelkedőt, amelyek valamiért különösen emlékezetesek (és mai szemmel nézve is érdekesek, tanulságosak) lehetnek.
A KSH NKI 2024-es Demográfiai portré c. kiadványában megjelent tanulmány nem a megszokott módon értékeli a népesség öregedésének a munkaerőpiacra és a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságára gyakorolt hatását.
A szerző a friss alkotmánybírósági határozat nyomán tisztázni igyekszik a munkakör betöltésére való alkalmatlanság és a keresőképtelenség társadalombiztosítási következményeivel kapcsolatos félreértéseket.
Beszámoló a nyugdíjkorhatáron túli népesség munkapiaci aktivitása témájában egy OTKA kutatási projekt részeként született tanulmányról folytatott szakmai vitáról.
A munkaadók és munkavállalók képviselőivel szervezett beszélgetés a munkaerőpiac 2025-re várható főbb tendenciáit, a kihívásokat járta körül, melyhez fontos háttértényezőként szolgált a 2024. év végén megkötött, három évre szóló bérmegállapodás.
A könyvbemutatón a résztvevők számos, a gazdaságpolitikára érvényes észrevételt fogalmaztak meg a mű címében szereplő kérdés – Sodródás vagy feljebb lépés? – sokoldalú megvitatása során.
A Pécsi Tudományegyetem KTK műhelytanulmányának szerzői bemutatják, hogy az intenzív problémamegoldás módszere, a Hackathon az oktatásban is eredményesen használható.
Az összeállítás a tehetség menedzsment probléma mögöttes pszichológiájába ad betekintést, a kialakulását jelző viselkedés felismerését segíti, és egyúttal tanácsokkal segíti a tehetségátok megtörését.
