„Hatóság vagy szolgáltatás?” címmel új(abb) vita indult a Munkaügyi Szemle hasábjain a magyar munkaügyi szolgálat jövőjéről. A vitaindító cikkekhez készült összefoglaló cím, akár 25 évvel korábbról is származhatna; szolgáltató szervezet vagy hatóság-e a magyar szolgálat? Ugyanakkor a megszólalások között eddig még nem esett szó a szolgálatot körülvevő közeg, a magyar társadalom, gazdaság és közigazgatás jelentős átalakulásról. Ezen környezeti változók nélkül nehéz az NFSZ (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) tevékenységét értelmezi és újraértékelni.

A foglalkoztatáspolitika és ezen belül az ún. aktív munkaerő-piaci eszközök sok szálon kapcsolódnak a gazdaságpolitikához és a társadalompolitikához. Ebből is adódik, hogy többféle elképzelés ütközik a munkaerő-piaci eszköztár alapvető céljával, jellegével kapcsolatosan. Az egyik értelmezés szerint elsősorban a munkanélküliek elhelyezkedését kell segítenie, sőt kikényszerítenie, míg mások szerint a munka világából kiszorultak élethelyzetét is hatékonyan kell segítenie és ezzel fontos szerepet játszania a szociálpolitikában.

Folyóiratunk fórumot kíván nyújtani a foglalkoztatási szolgálat feladatainak és szervezetének korszerűsítésével kapcsolatos véleménykülönbségek ütköztetéséhez. Elsőként az NFSZ két korábbi regionális vezetőjének írását közöljük.

A bérmunka világának változása kihívást jelent az ÁFSZ-ek számára. A publikáció tizenegy európai állami munkaügyi szervezet közös műhelybeszélgetéseiből összeállított dokumentum ismertetése.

A tanulmány folyóiratunk profiljától látszólag távol eső jelenséggel foglalkozik, a rendszerváltás környékén és azóta hazatérő egykori disszidensek idegenbeli lehetőségeivel, illetve a hazai munka világába való beilleszkedésük tapasztalataival.

(2019. március)

Az Unión belüli munkaerőmozgás aktuális trendjeiről tudósító, 2019 elején publikált jelentés értelmében a 2015 és 2016 évekre jellemző, nagyarányú mobilitás dinamikája csökkent. A munkaerőmozgás mind a fogadó, mind a kibocsátó országok tekintetében erős koncentrációt mutat. Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország és Spanyolország fogadja a mobil munkaerő 74%-át, akiknek több mint a fele Romániából, Lengyelországból, Portugáliából, Olaszországból és Bulgáriából származik.

A Hétfa Kutatóintézet és partnerei által 2018 első félévében lefolyatott kutatás a közfoglalkoztatási rendszer helyi gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálta. A jegyzet áttekinti a kutatásról rendezett szakmai bemutató és vita főbb tanulságait.

Az MKT Munkaügyi, valamint Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya a gazdasági válságból való kilábalást, s az ezt követő foglalkoztatási helyzetet vizsgálta 2018. október 4-én a Budapesti Corvinus Egyetemen. Vitaindítójában Bod Péter Ákos egyetemi tanár arra kereste a választ, hogy milyen kilátásaink vannak a változó világban, különös tekintettel a munkaerőre, a társadalomra és a gazdaságra. Kiss Ambrus korábbi munkaügyi központ igazgató előadásában a magyarországi aktuális foglalkoztatási problémákat taglalta. 

A Hétfa Kutatóintézet és partnerei által 2018 első félévében lefolytatott kutatás a közfoglalkoztatási rendszer helyi gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálta. A jegyzet áttekinti a kutatásról rendezett szakmai bemutató és vita főbb tanulságait.

Az MKT Munkaügyi, valamint Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya a gazdasági válságból való kilábalást, s az ezt követő foglalkoztatási helyzetet vizsgálta 2018. október 4-én a Budapesti Corvinus Egyetemen. Vitaindítójában Bod Péter Ákos egyetemi tanár arra kereste a választ, hogy milyen kilátásaink vannak a változó világban, különös tekintettel a munkaerőre, a társadalomra és a gazdaságra. Kiss Ambrus korábbi munkaügyi központ igazgató előadásában a magyarországi aktuális foglalkoztatási problémákat taglalta.