Ha foglalkoztatáspolitikáról van szó, akkor a célt többnyire egyszerűen csak a foglalkoztatás növelésében, esetleg a munkanélküliség csökkentésében határozzuk meg. A foglalkoztatáspolitikai eszközöknek is már jó ideje kialakult egy alapvető szakmai tipizálása (az aktív és passzív eszközök megkülönböztetése), amit megfelelő kiinduló alapnak tekint és axiómaként kezel az elmélet és a gyakorlat is. Ez a tanulmány abból indul ki, hogy ennél részletesebb tipizálásra van szükség a foglalkoztatáspolitikai célok és eszközök kellő megalapozottságú kialakításához. Erre egy 10 dimenziót követő szempontrendszert alakít ki, majd röviden bemutatja azok legfontosabb elemeit, alváltozatait is. Ez a cikk – terjedelmi okokból – ennek csak az első részét tartalmazza, a folytatásra a Munkaügyi Szemle következő számában kerül majd sor.