Az elmúlt évtizedekben drámai változásokkal szembesültünk a felsőoktatás környezetében. A fejlett országokban tapasztalható elöregedő társadalmak, a csökkenő állami finanszírozási képességek, a tudás alapú társadalom koncepciójának elterjedése, a fokozódó nemzetközi hallgatói mobilitás és az online kurzusok megjelenése alapjaiban rengette meg a felsőoktatás korábbi működési terét. Ennek következtében más az elvárás a felsőfokú oktatással szemben, a döntéseknél objektívebb számokra, adatalapú döntéshozatalra van szükség. A nemzetközi rangsorok még nem biztosítják az intézmények összehasonlíthatóságát, egy lehetséges megoldás a pályakövetési kutatások strukturált megvalósítása. A világon számos pályakövetési rendszer létezik, jelen tanulmányban a szerző három modellre fókuszálva mutatja be a felmérést működtető szervezeteket, a jellemző kutatási módszereket, a kiválasztott alapsokaságot, a válaszadási arányt és a megkérdezett területeket. Ezek alapos elemzése keretet ad a magyarországi pályakövetési gyakorlat fejlesztésére is.