A magyar vezetők és HR szakemberek 93 százaléka fontosnak tartja azokat a változásokat, amelyeket az üzleti folyamatokban a digitalizáció eredményez, viszont a válaszadók alig fele érzi úgy, hogy a szervezetükre jellemző a digitális innovációban rejlő lehetőségek kihasználása. Ez derül ki a Humán Szakemberek Országos Szövetsége (HSZOSZ) és a Milton Friedman Egyetem vizsgálatából, amelyben több mint 250 hazai vállalat és intézmény vett részt. A jelzett kutatás eredményeit „A szervezeti innovációs potenciál fejlesztése” című szakmai rendezvényen mutatták be szeptember 27-én az Innovatív HR megoldások programsorozat keretében.
Az innováció kutatása és oktatása kiemelt fontosságú
Poór József, a HSZOSZ elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a jelenlegi gazdasági feltételek egyre komolyabb követelményeket támasztanak a különböző szervezetekkel szemben. A piaci siker már nemcsak a fizikai eszközök, a berendezések és a technológia megszerzésén múlik, hanem a felkészült, megfelelő készséggel, tudással, tapasztalattal és elkötelezettséggel rendelkező emberi erőforrásokon, valaminta digitalizáció adta lehetőségek megfelelő kihasználásán.
Schottner Krisztina, a Milton Friedman Egyetem rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy az egyetem elkötelezett a legkorszerűbb diszciplinák, módszertanok bevezetése mellett. A Digitális Egyetemmé válás érdekében megújítják tananyagaikat, és oktatási rendszerüket. A Digitális HR kutatással és az Innovatív HR megoldások programsorozat szervezésével a gyakorlatcentrikus tudásmegosztást kívánják szolgálni.
Nem eléggé elterjedtek az informatikai megoldások a HR-ben
Frajna Piller Annamária, tanácsadó szerint a technológia fejlődése nap, mint nap kínál a munkát hatékonyabbá, pontosabbá, élvezetesebbé tevő megoldásokat, mégis a szervezetek mindössze 67 százaléka alkalmaz valamilyen informatikai alkalmazást a humán erőforrás menedzsment területén. Minél nagyobb egy vállalkozás, annál valószínűbb, hogy használ digitális megoldást. A 100 fő feletti vállalkozásoknál már 83% ez az arány. Az IT alkalmazást használók 29 százaléka önálló HR rendszert, míg 19 százaléka a menedzsment információs rendszerrel integrált HR rendszert alkalmaz. A többség (52%) néhány különálló eszközt vesz igénybe a feladatok megoldásához.
A digitális világban átalakul a munkahely, a munka és a vezetés
A továbbiakban Frajna Piller Annamária kihangsúlyozta, hogy vezetők és HR szakemberek túlnyomó többsége számára komoly kihívást jelent a szervezeti keretek és vezetés újragondolása a jövőre készülve. A Digitális HR kutatás megvizsgálta, hogyan vélekednek a hazai vezetők az aktuális HR trendekről, és a kutatók összehasonlították az eredményeket egy hasonló kérdéseket vizsgáló globális kutatás eredményeivel. Érdekes hangsúly eltolódás figyelhető meg: míg Magyarországon a válaszadók 90 százaléka a vezetés átalakítását tartja legfontosabbnak, és 83 százalékuk véli fontosnak a jövő szervezetének alakítását, addig a nemzetközi felmérés résztvevői éppen fordítva, az utóbbi fontosságát hangsúlyozzák 90 százalékban, és kisebb arányban vélik jelentősnek a vezetés átformálását. Az egyéb trendek fontosságát azonban teljesen hasonlóan látják a hazai és külföldi szakemberek. Így a legaktuálisabb feladatok közé tartozik a felmérés szerint, hogy kiépítsék a folyamatos tanulás, alkalmazkodás, növekedés és személyes fejlődés kultúráját a szervezetekben. Továbbá, hogy a munkavállalói élmény alakításával növeljék a szervezetekben az elkötelezettséget és termelékenységet.
A megfelelő struktúra és hozzáállás elengedhetetlen az innovációhoz
Szalay László szervezetfejlesztési tanácsadó (Integrated Consulting Group) szerint „az innovatív szervezeteknek kétféle működési módra van szükségük: a hagyományos, jól szabályozott, fegyelmezett üzemmódra, de mellette ki kell építeni a kreativitást támogató, felfedezői üzemmódot is, ami lehetővé teszi az új ötletek, megoldások megszületését és a megvalósítás előkészítését. Időközönként ki kell lépnie egy szervezetnek a magvalósító üzemmódból, ha innovatív módon akar működni, és szükséges, hogy legyenek támogató struktúrák ehhez a kettősséghez.”
Szabó Tamara fejlesztő szakember (Legacy Kft) arra hívta fel a figyelmet, hogy az innováció megfelelő működtetéséhez egy szervezetben elengedhetetlen a megfelelő hozzáállás, az innováció szükségességébe vetett hit, hogy a nyitottság, a kockázatvállalás, a hibázás elfogadása a szervezeti kultúra integráns része legyen. Amennyiben a megfelelő hozzáállás adott, szükséges, hogy legyen az innovációra tér és idő, erőforrás, támogató apparátus, és legyen az innovációnak fókusza. Ezek mellett pedig bizonyos készségeket is érdemes erősíteni. Gondoljunk például a lobbikészségre, az információ becsatornázásának képességére, a szervezet mobilizálására, vagy a csapatok pszichológiai biztonságának megteremtésére.