A vállalati HR-eseknek munkájuk támogatásához nyújtott szolgáltatások között is kuriózumnak számít  az íráscoaching. (részlet az interjúból)

Blaskó Ágnest* – aki professzionálisan műveli e tevékenységet – kérdezzük, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.

Az íráscoachin egy vagy több aha-élmény segítségével átlendíti a klienst azokon a berögződésein, lassító vagy éppen stresszt okozó szokásain, amelyek az íráshoz kapcsolódnak. Ezt a felszabadító, katartikus élményt rögtön, már az első találkozás ideje alatt akcióba fordítjuk: a kliens helyben elkezd dolgozni a szövegén – többnyire igen látványos eredménnyel. Ezek után két feladat marad: a technikai trükkök elsajátítása, valamint azon stratégiák kialakítása, amelyek biztosítják, hogy az íráshoz kapcsolódó, frissen szerzett jó tapasztalat megmaradjon, a régi berögződés pedig elhalványuljon. Az egész működésének az alapja pedig az, hogy a szöveg és az én viszonya transzparensé válik, ami már önmagában hihetetlen belátásokat hoz. Ha mindehhez hozzáadjuk, hogy a probléma okozóját, a szöveget rögvest a helyszínre citálhatjuk, és helyben tesztelhetjük a coaching eredményességét, a helyzeti előny nyilvánvaló. Mert ugye egy vezetői coachingnál nem varázsolhatjuk a coachingszobába a problémás ügyfelet, a konkurens cég vezetőjét vagy a beosztottat.

- Feltételezem, ez a támogatás olyan egyének, munkavállalók esetében hasznos, akiknek az életében vagy munkavégzésében a kézírás nagy szerepet játszik. De ma már a kézírás szerepének drámai visszaszorulásának vagyunk tanúi, a szellemi munkát végzők legfeljebb akkor vesznek tollat a kezükbe, ha egy dokumentumot alá kell írniuk.

- Nem, itt nincs szó a kézírásról: az írásról, mint szövegalkotásról van szó. A kézírás az íráscoaching során csak mint olyan technika jön vagy jöhet szóba, ami a megszokotthoz képest új fizikai tapasztalatot nyújt az írásban a kliensnek, és ezáltal segíti az erősen a képernyőhöz is kötődő projekciók módosításában. Azaz, gyakran előfordul, hogy jólesik a kliensnek tollat ragadnia billentyűzet helyett, és új fizikai tapasztalattá is alakítani az írást. Mindezt egyszerűen azért, hogy az újonnan megtapasztalt könnyed írás élménye minden elemében új legyen. Valószínűnek tartom azonban, hogy nem véletlen, hogy arányaiban sokan érzik szükségesnek a toll és a papír használatát a coaching egy pontján. Maga a kézírás aktusa vélhetőleg erősen érzelemvezérelt tapasztalatokat idéz meg: a gyermekkori rajzolások élményét, szerelmes levelek írását, naplóírást stb. Erről azonban nincsenek kutatási eredményeim. Az íráscoaching tehát nem a kézírással vagy az írás módjával foglalkozik, hanem a szöveg és az én viszonyát hivatott gördülékennyé, tisztává, játszmamentessé tenni. 

* http://www.irascoach.hu/