2019. október
2019 őszén a munkanélküliség prevenciója címmel rendezett konferenciát az Európai Állami Munkaügyi Szervezetek Hálózata Brüsszelben. (továbbiakban: EU PES, Network of European Public Employment Services). A téma aktualitását a 2008-as gazdasági világválság óta nem látott alacsony munkanélküliségi adatok szolgáltatták. A 32 állami EU/EGT foglalkoztatási szolgálatot tömörítő hálózat „Munkaügyi Szervezetek 2020” stratégiájának keretében a munkanélküliség prevencióját a foglalkoztatottak jobb elérése, vállalati képzése, karrier tanácsadási szolgáltatásainak megszervezése mentén képzeli elérni.
Háttér
A konferencia figyelemfelhívónak szánt címe mögött az a reálgazdasági helyzet áll, amely az EU munkanélküliségi adatait a mélybe vitte. 2019 augusztusában 6,2% volt az uniós átlag (EUROSTAT). S, ma már 18 tagállamban az átlagnál alacsonyabb a munkanélküliségi ráta. A legalacsonyabb Csehországban, 1,7-2%, de a magyar 3,4% mellett a román, szlovén, bulgár és lengyel adatok is 4% pont körül alakulnak. A nagy mediterrán államok azonban továbbra sem találtak magukra, kétszámjegyű a spanyol és görög adat és az olasz ráta is 10% körül alakul.
Prevenció
Bár a munkanélküliség nem megelőzhető egy piacgazdaságban az állásváltoztatás igénye érhet váratlanul és felkészülten is munkavállalói csoportokat és az sem érdektelten, hogy egyes tagállamokban vannak-e a karrierváltásokat, pályavitel-megerősítést/fejlesztést támogató rendszere. Erre a szerepre ajánlkoznak a tagállami munkaügyi szervezetek, amelyek minden tagállamban elérhetőek. A regisztrált álláskeresők számának csökkenésével elvileg erre a szerepe erőforrásaik is felszabadulnak. Hazai tekintetben a Foglalkoztatási Törvény 1991 óta lehetővé teszi a munkaviszonyban állóknak nyújtott szolgáltatásokat, gyakorlati kérdés, hogy ez a célcsoport sohasem játszott meghatározó szerepet az NFSZ ügyfélkörében.
A McKinsey számításai szerint 2030-ra a technológiai fejlődés miatt a globális munkaerő 3-14%-nak kell majd munkahelyet, szakmát változtatnia. Persze a technológiai fejlődés elérő értékben érinti az EU tagállamait, amennyiben a most használt technológiai színvonalak is elérőek. A leginkább technológia intenzívek a német, svéd, finn gazdaságok. Ezeket tehát feltehetőleg, köszönhetően a magasabb béreknek is, előbb fogja elérni az ipar 4.0-ból következő robotizációs hullám.
A munkapiac átalakulásának másik nagy kihívása, hogy nem teljes foglalkozások tűnnek el, hanem egyes foglalkozástartalmak alakulnak át, azaz szakképesítések és foglalkozások képesség-tartalma alakul át. Erre próbálnak választ keresni Magyarországon az Ágazati Készség Tanácsok (ÁKT) is. Hogy pontosan mi fog történni, azt természetesen senki sem tudja, de számos tagállam elindított olyan intézkedéseket, amelyek elősegíthetik az alkalmazkodást.
ÁFSZ gyakorlatok
Az észt munkaügyi szervezet (Töötukassa) OKSRA néven olyan előrejelző- modellező rendszert tesztel, amely 24 ágazatban kvalitatív és kvantitatív eszközöket kombinálva próbálja modellezni a munkapiac várható változásait. Sejthető, hogy ez a hazai Digitális Munkaerő Program (DMP) intézkedései tervében megfogalmazott rendszerhez lehet hasonló.
Szintén észt gyakorlat a munkaviszonyban állók képzésének támogatása, ahol két éves időtartamra maximálisan 2500 EUR támogatást kaphat a vállalat, ahol a képzési költségek felét a cég fizeti.
A VDAB, Belgium flamand munkaügyi szervezete évek óta működteti a munkaviszonyban állók számára elérhető karrier tanácsadási szolgáltatását. Amelyet voucher rendszerben külső szolgáltatókkal valósít meg és képzési programok is kapcsolódnak hozzá.
Szintén a VDAB és a francia munkaügyi szervezetek azok, amelyek évek óta képesek a foglalkozások alatt, a kompetenciák szintjén is állásközvetítést folytatni. Ennek európai projektje az ESCO kötelező bevezetése az EURES keretei között.
Németországban az alacsony keresetű munkavállalók át- és továbbképzését támogatja az ÁFSZ a WeGebAU program keretében. A program értékelése szerint 200 EUR havi támogatással ebben a rétegben már eredményeket lehetett elérni.
Számos szervezet próbálkozik on-line karrier tanácsadói rendszerekkel. Ilyeneket a magyar NFSZ is fejlesztett a PHARE és TÁMOP időszakaiban, de egyiket sem működteti már. Az egyik legfejlettebb talán a finn rendszer.
Egyablakos, alacsony küszöbű, tanácsadási, hozzáférés lakossági ügyfélszolgálati pontokat épít több szervezet. Az egyik kiemelkedő példa a finn megoldás, de hasonló irodákat alakított ki a horvát munkaügyi szervezet is. Ezekben a regiszterben nem szereplő egyénekkel foglalkoznak. A finnek esetében például ezek az irodák látják a NEET fiatalok jelentős részét.
Konferencia hozzászólások
A konferenciát megnyitó Thyssen biztos asszony videó üzenete és az EU PES Hálózat elnöke, Kopf úr is hangsúlyozták a téma időszerűségét. A biztos asszony kifejtette, hogy az átlagos európai munkavállaló hétszer vált munkahelyet, ágazatot esetleg szakmát is, amelyhez szükség van támogató rendszerekre, ilyen az NFSZ is. Az új biztos, Valdis Dombrovskis (Lettország), parlamenti meghallgatására október 8.-án került sor. A zsúfolt brüsszeli program azzal járt, hogy a konferencia az ELA (Európai Munkaügyi Ügynökség) első igazgatótestületi ülésével és a finn elnökség alatt Helsinkiben zajló szakképzési héttel (European Vocational Skills Week) héttel és munkaadók (Employers’ Day) napjával egyszerre került megrendezésére. Ennek keretében Budapesten 2019. október 17.-én a HR Fest rendezvény részeként kerül sor egy kiemelt munkaadókkal folytatott műhelybeszélgetésre.
A konferencián összesen nyolc műhelybeszélgetés zajlott le az alábbi témakörökben;
A nemzetközi panelbeszélgetésben az ILO, OECD, a Sussexi Egyetem kutatója, a Business Europe és az ETUC vettek részt. Az OECD munkatársa szerint a most zajló technológiai átalakulás a munkák 15%-át érinti, de ez nem azt jeleni, hogy eltűnnek a munkaalkalmak, hanem azt, hogy a képességigények alakulnak át.
Karrier tanácsadás munkaviszonyban állóknak
A karrier tanácsadás munkaviszonyban állóknak műhelybeszélgetésen a horvát és a finn ÁFSZ modellek kerültek bemutatásra. A horvátok 2013 óta kirendeltségek mellett önálló karrier irodákat nyitottak a nem regisztrált álláskeresők kiszolgálására. Finnországban az internet 3.0 próbálják meg a közösségi tanácsadás szolgálatába állítani. Ezt a tevékenységet hívja a finn szerző, Jaana Kettenen co-careeringnek. A brit IFF időközönként munkaadói kérdőívet és interjút alkalmazó felmérést (UK Employer Skills Survey (ESS) is folytat a munkaerőhiányról. Érdekes módon 2013 óta ugyanazokat az ágazatokat és földrajzi területeket mérik a meghatározó hiányok között. A munkaadói jelzések 42% a szakképzett kereskedelmi munkakörökben jelentkezik. Egy másik interjús megkeresésében 8000 munkaadóval készült értékelés a kiválasztási szokásokról. 79% ma is a szájhagyomány, azaz a személyes kapcsolatrendszert tartja meghatározónak a megfelelő munkaerő megtalálásában.
KKV és NFSZ
A KKV megnyerése a munkaügyi szervezetek számára minden országban nehéz. Az új minden dolgozónak járó felnőttképzési törvény okán a német NFSZ, a BA 600 kollégát képez tovább vállalati tanácsadásra. A feladatuk a KKV szektorban a felnőttképzés népszerűsítése lesz. A finn munkaügyi szervezet a leépítést előkészítő munkaadók frissen leépítésre váró munkatársainak az elhelyezésével foglalkozik. A magyar Foglalkoztatási Törvény ezt a 90-es években MEB: azaz munkába helyezést elősegítő bizottságként ismerte. A finnek esetében az EGAA (Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap) forrásait is felhasználják erre a célra. 2007-2019 között 12 000 főt érintett az intézkedés, közöttük a Nokiát is.
Az osztrák KKV szektort kutató intézet úgy látja, hogy Ausztriában alig évi 3 nap jut a KKV szektor munkatársainak a képzésére. Nyilvánvaló, hogy a vállalati képzések 90% vállalat-specifikus tudás átadására irányul. Kérdés, hogy az ipar 4.0 világában ez a gyakorlat megfelelő lesz-e.
Összegzés
Bár az alacsony munkanélküliség idején divatos téma a munkaviszonyban állókra koncentrálni, a nap realitás az, hogy az EU munkaügyi szervezetek többsége a regisztrált álláskeresőkkel foglalkozik. A 2011-ben megfogalmazott EU PES 2020 stratégia a munkapiaci átmeneteket támogató ügynökség képe a legtöbb esetben a jövő feladata marad.