A makrogazdasági kihívások része a közfoglalkoztatás – az Európai Bizottság szakértői elemzése

A magyar gazdaság meghatározó makroszintű problémái között nevesített közmunkaprogram a Bizottság értékelése szerint nem hatékony aktív foglalkoztatás politikai eszköz, és torzítja munkaerőpiac működését. Névlegesen ugyan csökkenti a munkanélküliséget, de a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedést nem segíti kellőképpen, s az alacsony bérezés következtében nem csökkenti a szegénységet sem.

Az Európa 2020 stratégia tagállami szintű végrehajtását értékelő szakértői konzultációk alapjául szolgáló, a 2014. évi előrehaladásra fókuszáló bizottsági elemzés a közmunkaprogramot is a legfontosabb makrogazdasági kihívások - a gazdasági egyensúly, az államadósság és a hitelezési gyakorlat – részeként kezeli.

 A Bizottság szakértői szerint a közfoglalkoztatás nem hatékony, s emellett piactorzító hatású munkaerő-piaci eszköz. A nyílt munkaerőpiacra való visszailleszkedéshez nem járul hozzá kellő mértékben. Minél tovább tart a közfoglalkoztatás rendszerén belüli foglalkoztatás, annál kisebb az esély az abból való sikeres kilépésre. Ezen túlmenően a közfoglalkoztatás kiszorító hatással is járhat. Mivel a közfoglalkoztatott bére alacsonyabbak a minimálbérnél, ezért nem egyszer fordul elő, hogy az adott állást éppen betöltő személy helyére közfoglalkoztatottat vesznek fel, illetve ugyanazt a munkát immár közfoglalkoztatottként végeztetik el vele.

 A szegénységellenes intézkedések egyik központi elemeként számon tartott rendszer, az elérhető bérek alacsony szintje miatt, nem járult hozzá a szegénység visszaszorításához. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy kiterjedtségénél fogva a közfoglalkoztatás csapdába ejtheti a benne résztvevőket, és a jóléti juttatási rendszer állandó helyettesítőjévé válik.

 Mindent összevetve a Bizottság elemzése nehezen tartja indokolhatónak a közfoglalkoztatás rendszerének tervezett további kiterjesztését, mint ahogy azt is, hogy a foglalkoztatás biztosítása szinte kizárólag erre a rendszerre épül. Komoly kockázatnak ítéli azt, hogy a kiterjedtebb közfoglalkoztatási rendszer végleg átveszi a szociális támogatások szerepét azon csoportok esetében, amelyek kis eséllyel tudnak belépni a foglalkoztatás piaci keretei közé.

 http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2015/cr2015_hungary_hu.pdf