„Józan álláspont a gazdasági vállalkozások érdekében!” - ahogy Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke látja

2021 /október

„Józan álláspont a gazdasági vállalkozások érdekében!” 

Beszélgetés Zs. Szőke Zoltánnal az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnökével

 Lux Judit: Mindig figyelem, hogy a „nagyok” mellett (MGyOSZ, VOSZ) megszólal az ÁFEOSZ.[1] Mindig megkérdezik, és ő válaszol, ahogy mindig is szokott, nyugodt hangon közvetítette az általa képviseltek véleményét. Sok mindent elmondhatnánk róla, jogász, komoly közgazdasági ismerettel, benne van az érdekegyeztetésben évtizedek óta, és mégsem érezzük elavultnak stílusát, mondandóját. Számos nemzetközi társaság tagja. Az is figyelemreméltó, hogy háromszor alelnöke, négyszer elnöke lett az ÁFEOSZ-nak.

Zs. Szőke Zoltán: A feleslegest szereplést nem szeretem, ez igaz. Nem keresem mindenáron, hogy mikrofonvégre kapjanak. De minden lehetőséget megragadok, ha a szervezetünkhöz tartozók érdekeiről van szó. Így a jelenleg folyó minimálbér tárgyalásokon is, hiszen az elsősorban a hozzánk tartozókat érinti. A VKF-n (Versenyszféra Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) a munkaadói oldal egyetért az emeléssel. Persze, az is tény, hogy a miniszterelnök úr, már „megígérte”. Hát ez a pártpolitika, és tudjuk, jönnek a választások! Így még inkább józan álláspontra van szükség a vállalkozások érdekében. Tény, hogy a vállalatok most kezdik kiheverni a kovid miatti katasztrofális helyzetet, most érték el az 2019.évi eredményeket. Most jön ez a nagy emelés, a rárakódó terhek, a kiscégeknek szinte teljesíthetetlen.

L. J.: A minimálbért az 5 fő alatti vállalkozások munkavállalóinak 63 százaléka kapja, a több mint 250 főt foglalkoztató cégeknél már csak 24 százalékos az arányuk. A külföldi cégek esetében a legkevesebb a minimálbérért dolgozók száma. Az is tény, hogy jócskán vannak, akik borítékban kapják a többlet pénzt, amit hazai kis cégek juttatnak, ellensúlyozandó papíron rövidített munkaidőt, kevesebb bért.  Magyarul minimálbéren jelentik be, vagy 4-6 órásnak a munkavállalóikat, és így kikerülik a hatalmas adófizetési kötelezettségüket.

Zs. Sz. Z.: A zsebbe fizetés sajnos közismert dolog, nehéz ellene fellépni, hiszen nem tudják, vagy csak nehezen kitermelni a kötelezettségeiket. A külföldi cégek termelékenysége sokkal magasabb, mint a magyar kis- és közepes vállalatoké. Munkavállalók pedig csak azt látják, hogy zsebbe megkapom, ami jár, és kevesebbet adózom. Na, ezen biztosan kell változtatni, de nem egyszerű dologról van szó. Most ezt hagyjuk is! Dőljön el a minimálbér, garantált bérminimum mértéke! A munkaadói oldal nem fogja akadályozni a rendkívül nagy társadalmi támogatást élvező minimálbér-emelést. A kétszázezres minimálbér esetén járulékcsökkenést kér a munkáltatói oldal. Meg fogunk egyezni.  A nagyobb feladat a garantált bérminimum tervezett emelése lesz, hiszen ez az összeg a kormány tervei szerint bruttó 219 ezerről 260 ezer forintra nőne. Ez leginkább érinti a cégeket, hiszen azt több dolgozó kapja, mint a minimálbért. És még nem beszéltünk arról, hogy mindez azt is jelenti, hogy magukkal húzza többiek keresetnövelési igényét is.  is.

L. J.: A minimálbér-emelést mind a három oldal támogatja. Értékelendő, hiszen több juttatás a minimálbérhez van kötve, a gyed, a nagyszülői gyed, a táppénz, az álláskeresési járadék, bizonyos betegségekhez kapcsolódó munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény összege is.

Zs. Sz. Z.: Híve vagyok a tárgyalásos módszereknek. Tapasztalatom szerint, hiába változtak az érdekegyeztetés intézményei, sokszor csak névcsere volt, segítettek az ellenérdekelt felek között megtalálni a közös pontot. A VKF a szakértői tárgyalásokon megtalálta a módját az egymás érveinek meghallgatására. Nem felejtendő, hogy a VKF-t nem törvény hozta létre, hanem hat szervezet megállapodása, a Kormány aktív szerepvállalásával. Van tehát intézménye a párbeszédnek, így nem is volna szükség „külső” személyeknek tanácsot adni. Mindenki maradjon a saját szervezeténél, és annak érdekei szerint tárgyaljon! Kell persze kompromisszum, míg eljutunk oda, hogy a három oldal elfogadjon egy közös álláspontot!

 A Kormány megerősítette, amit a szociális partnerek így vagy úgy már jeleztek, hogy megegyeznek. Több menet lesz a tárgyalások esetében a garantált bérminimum összegénél, mert azt még a nagy cégeknek sem annyira egyszerű megoldani. A munkáltatói oldal két részletben tartja reálisnak a megvalósulását, illetve némi kompenzációra is szükség van.

Ha a hozzánk tartozó 1700 településen a 2400 COOP üzletet nézzük, melyek mintegy 40 ezer embert foglalkoztatnak, nagyon különbözőek a lehetőségeik. Vannak kicsik és nagyok, és hiába van közös beszerzés, hiába van mintegy 1000 COOP termék, mely vonzó a vásárlónak, nem könnyű, ami előttünk áll. Hiába akarok sokkal nagyobb emelést itt vagy ott, ha azt a cégeink nem tudják kigazdálkodni.

L. J.: A munkaadói oldal „józan” álláspont azt is jelent, hogy kihasználják a makroszint egyeztetési lehetőségeit maximálisan?

Zs. Sz. Z.: Nem kihasználjuk, ha nem élünk a keretek adta lehetőségekkel. Ne felejtsük, hogy a szakszervezetek más módszerekkel dolgoznak, mint az un „csendes” munkáltatók. Nekünk a mindenkori kormány az egyik fő partnerünk.  Hiszen a beruházások, a foglalkoztatási politika, a változó környezetben igen változó jogszabályi háttér megértése elengedhetetlen a cégeink fenntartása miatt.  Az NGTT (Nemzeti Gazdasági Társadalmi Tanács) tágítja a vélemények megismerését, álláspontok ütköztetését esetenként, hiszen a Kormány „vendég” ebben a fórumban, amelyben jelen vannak a munka világa tágabb szereplői az egyházak, a tudomány, a teljes munkavállalói és munkáltatói kör, kamarák képviselői. Itt jegyzem meg, hogy azok a munkaadói szervezetek, amelyek nincsenek jelen a VKF-ben felhatalmaztak érdekeik képviseletére.  De nemcsak a makroszint fontos számunkra, hanem a középszinten való tárgyalásaink is az Ágazati Párbeszéd Bizottságok keretében.

L. J.: Mi a magyarázata annak, hogy az ülések a VKF-ben nem sajtó-nyilvánosak?

Zs. Sz. Z.: Fontos kérdés, de igen egyszerű a válasz. Megvolt a tapasztalat arra, mi történt, ha sajtó-nyilvánosak voltak az ülések. Voltak, akik „szereplésre” használták elsősorban, és szétestek az ülések. A szakmai tárgyalások sorát követően az oldalak szóvivői minden megkeresésre válaszolnak. Ha engem keresnek meg, akkor én is válaszolok, senki nem tiltja. A mondatok aztán számon kérhetőek, ezért igen is meg kell fontolni, érdemes-e rögtön mikrofont ragadni, ha nincs tárgyszerű mondandónk. Az munkáltatói oldal erre egységesen odafigyel.

L. J.: Zs. Szőke Zoltánt még kérdezni akartam Parragh László kritikájáról, amit a munkaadói szervezetekről fogalmazott meg. Csak annyit mondott: Olvassa el  a  közös közleményünket. Elolvastam: „… károsnak tartjuk a politikai és hatalmi indíttatású, a munkaadói szervezeteket sértő szakmaiatlan megnyilvánulásokat. (…) Továbbra is távol tartjuk magunkat azoktól a politikai felhangú megnyilvánulásoktól, amelyek nem a gazdasággal, a társadalmi jólét megalapozásával foglalkoznak, amelyek személyes ambíciókat szolgálnak.” (És egy szó sincs Parragh Lászlóról.)

LUX JUDIT

[1] Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség)