Az Európai Bizottság számára készített új szakértői jelentés azt vizsgálja, hogy az ESZA miként segített a tagállamoknak megbirkózni a válsággal. A tanulmány szerint az ESZA operatív programjai hatékonyan reagáltak, és előnyükre váltak a 2009-ben bevezetett egyszerűsítések. Összességében az előretekintő, aktív beavatkozások bizonyultak a legeredményesebbeknek.
A rövidtávú és passzív intézkedéseket joggal feltételező, nehéz körülmények ellenére valójában a válság alatt növekedtek az aktív munkaerő-piaci intézkedésekre fordított kiadások. A jelentés rámutat, hogy mindez nagy valószínűséggel az ESZA-nak köszönhető, amely alapvetően az aktív intézkedéseket támogatja és a munkaerőpiacon hosszú távú, strukturális változásokat kíván elérni.
A jelentés számos ajánlást fogalmaz meg az ESZA válság idején túlmutató hasznosítása kapcsán is. Ezek közé tartozik a gyors válaszadásra való képesség további fejlesztése, az ESZA strukturális intézkedésekre és sérülékeny csoportokra való fókuszálásának megerősítése, valamint a válsággal kapcsolatos intézkedések szükség szerinti, fokozatos kivezetése annak érdekében, hogy ne akadályozzák a hosszú távú, strukturális okokra visszavezethető munkanélküliség elleni fellépéseket.
Az értékelés aláhúzza azt, hogy a válság utáni fellendülés során az ESZA-nak a foglalkoztathatóság és a társadalmi befogadás támogatása érdekében meg kellene erősítenie a strukturális fejlesztéseit.
Nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie továbbá arra, hogy az európai foglalkoztatási stratégiával összhangban elébe menjen a változásoknak, például azáltal, hogy javítja az egész életen át tartó tanulás feltételeit és az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket.
Ugyancsak fejlesztésre szorulnak a jövőben szükséges készségek előrejelzési rendszerei, valamint tanulmányozni szükséges az olyan innovatív munkavégzési formákat, amelyek a későbbiekben előforduló válsághelyzetek folyamán támogatást élvezhetnének.
Az angol nyelvű tanulmány elérhető itt.