Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában, 2016

növekvő foglalkoztatás, csökkenő szegénység, átalakuló munkavégzés

Az Európai Bizottság évvégén közzétett szokásos éves foglalkoztatási és szociális jelentése biztató fejleményekről ad képet: nőtt a foglalkoztatás, visszaszorult a szegénység. A munkavégzés formái is átalakulóban vannak, amely változásokhoz a munkaerőpiacoknak és a társadalmaknak alkalmazkodniuk kell.

A munkával rendelkező európaiak száma magasabb, mint valaha, elérte a 232 milliót. Hasonló ütemű növekedés esetén jó esélye van az EU elé 2020-ra kitűzött 75%-os foglalkoztatási cél elérésének. Az elmúlt évben 3 millió új munkahely született, amelyek közül a legtöbb állandó. A teljes munkaidős foglalkoztatás láthatóan hatékony védelmet jelent a szegénység ellen, amely a válság 2010-es kiújulása óta most a legalacsonyabb, 23,7%.

Az európaiak 8,3 %-a azonban még mindig munkanélküli, s a tagállamok között továbbra is óriási különbségek vannak. A munkanélküliség mértéke a teljes foglalkoztatáshoz közelálló 4% körüli értékektől (Cseh Köztársaság, Németország, Málta) Görögország 23,4%-áig terjed. A jelentés érzékelteti a munkaerőpiacra való visszatérés nehézségeit is, rámutatva arra, hogy a válságot követő években nyolc munkanélküliből mindössze egynek sikerült három éven belül állandó, teljes idejű foglalkoztatást találnia. Az ifjúsági munkanélküliség még mindig 20% fölött áll, ami továbbra is komoly aggodalomra ad okot.

A munka világa a gazdaság fokozódó digitalizációja következtében jelentős változásokat mutat. Elsősorban a digitális platformok és a megosztásalapú, avagy közösségi gazdaság (olyan szolgáltatások, mint pl. az Uber, az Airbnb, a telekocsi, a közös iroda, stb.) fejlődése kínál új munkaalkalmakat, főként önfoglalkoztatás formájában. Olyannyira, hogy az elmúlt évtizedben az infokommunikációs technológiák (IKT) terjedése állhatott az uniós gazdasági növekedés legalább egyharmada mögött. A növekedési potenciál további kiaknázásának azonban nem csupán az IKT szektorra jellemző növekvő munkaerőhiány orvoslása, hanem a digitális vállalkozások új formáihoz igazodó szociális párbeszéd feltételeinek a kialakítása, azaz a munkavállalók és munkáltatók új típusának megfelelő képviselete is szükséges.

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=89&newsId=2704&furtherNews=yes