Az Európai Bizottság ez év januárjában közzétett éves foglalkoztatási és szociális jelentése hosszú idő után első alkalommal számol be a gazdasági konszolidáció kezdeti, szórványos jeleiről. A munkanélküliség növekedése valamelyest lassult, még a fiatalok esetében is, csakúgy, mint néhány legrosszabb helyzetű tagállamban. Ugyanakkor a jelentés szerint nem valószínű az, hogy megfelelő reformok és beruházások nélkül a beinduló gazdasági növekedés a munkahelyteremtésben érdemi változást hozzon.

2013 a gazdasági felépülés néhány kezdeti jelét mutatta; a második negyedévtől a GDP növekedett, a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése pedig megállt, igaz, azt követően, hogy az első negyedévben ez utóbbi, az Unió történelmében példátlanul magasra, 11,5 %-ra szökött. A konszolidáció egyenlőre nem csupán szerény, de bizonytalan is. Az elveszített munkahelyek visszapótlása még nem indult meg, a tartós munkanélküliség tovább növekszik, csakúgy, mint a sérülékeny munkahelyek száma is, különösen nem önként vállalt részmunkaidős foglalkoztatás terjedése miatt. Nem csökkent a fiatalok akut veszélyeztetettsége, a munkanélküliségi rátájuk 23 %-ra nőtt.

A jelentés kiemelt üzenete szerint a válság következtében kialakult helyzetben az unió népességének közel negyedét a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség veszélye fenyegeti. Különösen a munkaképes korú népesség elszegényedésének a veszélye nőtt, a munkanélküliség illetőleg a munkanélküli háztartások számának bővülése miatt. Az elszegényedés az állásukat megtartók körében is erősödött, többek között a foglalkoztatottak lecsökkent fizetése és/vagy kevesebb ledolgozott munkaideje miatt. A jelentés feltételezése szerint a munkanélküliség fokozatos csökkenése sem lesz elégségesnek ahhoz, hogy a növekvő szegénység tendenciáját megfordítsa, különösen akkor, ha a bérek polarizálódása tovább folytatódik, s ha egyre több munkavállaló lesz kénytelen részmunkaidőben dolgozni.

A kiadvány azt is hangsúlyozza, hogy a munkahelyhez jutás ugyan segít a szegénységből való kilábalásban, de ez csak az esetek felére igaz. A munka jellemzőin kívül sok függ a háztartás összetételétől és a partner munkapiaci helyzetétől is. Összességében nem csupán a munkahelyek teremtésére kell figyelmet fordítani, hanem a befogadó munkapiac mellett a méltányos munkafeltételeket is biztosítani kell, különben aligha érhető el olyan fenntartható fellendülés, amely a munkanélküliség mellett a szegénységet is csökkenti.

A munkaképes korú népesség elszegényedésének meggátolása ellen javasolt intézkedések körvonalazása mellett a munkapiaci helyzet nemek szerinti különbségei, a bejelentetlen munkavégzés uniós helyzetképe, a remélt új munkahelyek várható jellemzői, valamint az eurozóna szociális dimenziójával összefüggő tennivalók is a kiadvány kiemelt kérdései közé tartoznak.

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=89&newsId=2023&furtherNews=yes