Ciprus, Larnaka, 2012. október 24.
2012 októberében a ciprusi EU-elnökség alatt zajlott le Larnakában a negyedik európai pályaorientációs szakpolitikai konferencia. A 2006 óta kétévente, az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) soros éves üléséhez kapcsolódva rendezett eseményen az Európai Unió tagállamai mellett főként nem EU-tag európai országok vesznek részt; ez idei eseményre a nem-EU tag balkáni országok, Törökország, Norvégia, Svájc is meghívást kaptak. Összesen mintegy 35 ország vett részt a rendezvényen, amelynek célja az elmúlt évek európai pályaorientációs szakpolitikai fejleményeinek több szempontú áttekintése, az ezekre való reflexió, valamint a jövőbeli lépésekre vonatkozó közös gondolkodás, konklúziók és ajánlások megfogalmazása volt. A konferencia napirendje, a webes élő közvetítése nyomán készült videók és a közös munka hátteréül szolgáló vitaindító dokumentum az intereneten angol nyelven elérhetőek.
A konferencia programjának első felében három, az európai pályaorientációs szakpolitikai fejlesztések előmozdításában, támogatásában kulcsszerepet játszó szervezet, az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN), az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop), és az Európai Képzési Alapítvány (ETF) vezető képviselői foglalták össze egy-egy előadásban a legutóbbi konferencia óta eltelt időszak eredményeit.
Az Európai Pályaorintációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network, ELGPN) képviseletében a Hálózat koordinátora, Raimo Vuorinen tekintette át az európai pályaorientációs szakpolitika 10 éves fejlődéstörténetét. Egy 2001 és 2007 között létezett európai szakértői csoport munkája vezetett el a 2006-os finn EU-elnökség alatt ahhoz az első európai konferenciához, amely a tagállamok önálló és szektorálisan töredezett pályaorientációs politikáinak támogatásáról döntött. A tagállamokat 2007-ben adták támogatásukat az ELGPN kialakításához. A 2004-es ír EU-elnökség alatt állásfoglalás készült az életpálya-tanácsadás (lifelong guidance, „egész életen átívelő tanácsadás” mint a a pályaorientáció modern, az ELGPN által is promótált koncepciója) európai általános fejlesztési irányairól, elveiről; ezt a francia elnökség alatt (2008) egy második követte. 2008-tól ezen állásfoglalások alapjain, kétéves munkaprogramokban, az ún. nyílt koordinációs mechanizmust követve segíti elő az ELGPN a tagországok nemzeti szakpolitikáinak fejlesztését.
A Hálózatban mostanra részt vevő 31 országban nemzeti delegációk működnek, amelyek az oktatás különböző szektorai és a foglalkoztatás-munkaügy területéről egyaránt magukban foglalnak mind kormányzati, mind attól független, civil képviselőket. Ez a struktúra és az ELGPN munkamódszerei megfelelnek az életpálya-tanácsadási koncepció transzverzális, szektorokon átívelő jellegének.
A 2011-től az ELGPN tevékenysége az EU 2020 dokumentumhoz is igazodik, s a 2013-14-es munkaprogram tervezete kifejezetten referál az EU 2020 négy prioritására és egyes kiemelt indikátorainak elérésére, elsősorban az oktatás, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás-szegénység elleni küzdelem területén. Az ELGPN most záruló munkaperiódusában, 2011-2012-ben több pályaorientációs/életpálya-tanácsadási szakpolitikát támogató eszközt, dokumentumot készített el, amelyek a konferencia idején jelentek meg, és az ELGPN honlapján elérhetőek.
A CEDEFOP nevében Christian Lettmayer megbízott igazgató tartott előadást a tanácsadás mint az egyéni munkavállalást és képzést támogató eszköz szerepéről Cedefop több területen fejt ki tevékenységet (belépés szakképzésbe, majd szakképzésből a munka világába; készségek és munkaerő-piaci igények közötti kapcsolatok; munkaerő-piaci információk és munkavállaláshoz szükséges készségek előrejelzése; fejlődés és fejlesztések monitorozása etc.), s ezekhez kapcsolódva foglalkozik a pályaorientáció/életpálya-tanácsadás területével is. A manapság egyre nehezebben áttekinthető oktatási és munkaerő-piaci rendszerek kontextusában a hagyományos személyes tanácsadás mellett – de azt nem minden esetben kiváltva! - egyre nagyobb az igény az önálló tájékozódásra, s ennek megfelelően a mindenki számára elérhető web-alapú támogató eszközökre is. Mind a tanácsadási, mind az öntájékozódási folyamatban elsőrendű fontosságú a munkaerő-piaci tények, valóság adekvát megjelenítése, különösen mert az egyének közvetlen személyes környezete, családok egyre inkább elveszítik orientációs képességüket.
A CEDEFOP 2011-es, legutóbbi jelentésében hangsúlyozta az életpálya-építési készségek (Career Management Skills, CMS) oktatásának növekvő jelentőségét, valamint azt, hogy a jelenlegi töredezett pályaorientációs szolgáltatások áttekinthetősége nem megfelelő.
Az Európai Képzési Alapítvány (Europan Training Foundation, ETF) képviselője, Helmuth Zelloth összefoglalta az ETF tevékenységét: az Alapítvány 2008 óta, a francia EU-elnökség alatt született életpálya-tanácsadási (LLG) állásfoglalás alapján dolgozik 31 EU-t környező ország pályaorientációs/életpálya-tanácsadási rendszereinek fejlesztésén. Ezen országok (melyek közül egyesek jelenlegi, mások potenciálisan jövőbeli EU-tagjelöltek) többségében az EU 2008-as állásfoglalásához képest több tekintetben még dolgoznak az életpálya-tanácsadási koncepció hazai értelmezésén, befogadásán, ugyanakkor az EU felé való törekvésnek egyik kiemelt területévé vált a nemzeti pályaorientációs/életpálya-tanácsadási rendszer kialakítása, vagy a kialakítás lehetőségének áttekintése. Egyes országokban jelentős előrelépés történt, máshol elmozdulás a korábbi stagnálás állapotából a pályaorientációs szakpolitika területén, ami jelentős eredmény, figyelembe véve az országok gazdasági helyzetét, és sokuk esetében a belső társadalmi és politikai feszültségeket is.
Számos érintett országban jelentős méretű informális gazdaság működik, ebből következően a munkához jutásban a személyes készségeknél, tudásnál könnyen nagyobb szerepet játszhat a társadalmi tőke, az ismeretségek. Több országban tapasztalható akadályként a pályatanácsadás területén a kevésbé elméleti képzési irányok, a szakképzés irányában megnyilvánuló bizonyos averzió, miközben a munkaerőpiac valójában igényt mutat magas szintű, de nem felsőfokú képzésben szerezhető szakmai készségekre.
Fontos, hogy a pályatanácsadók ne negatív sztereotípiák alapján, hanem csakugyan elfogulatlanul dolgozzanak. Szintén sok országban mutatkozik akadályként a túlságosan merev oktatási rendszer, amelyben a diákokat leegyszerűsített módon eredményeik alapján „osztják el” a különböző pályák és szakmák között, minden egyéb tényezőt figyelmen kívül hagyva. A családban zajló „informális pályatanácsadás” szerepe ugyanakkor vélhetően sokkal nagyobb, mint az EU országaiban.
A pályatanácsadásra való széles körű igények felmérése a legtöbb helyen hiányzik, ugyanakkor, ha másként nem, leggyakrabban oktatási vagy foglalkoztatási reformokhoz kapcsolódva merül fel az igény az életpálya-tanácsadás, pályaorientáció fejlesztésre mint kiegészítő-támogató intézkedésre a reformhoz. Az európai modellek adaptálásának szándéka, az uniós integráció céljai vagy egyes befolyásos nemzeti döntéshozók szava szintén az életpálya-tanácsadási/pályaorientációs rendszerek fejlesztésének irányába hat. Az országok számára a nemzetközi, így idővel lehetőség szerint az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózattal való együttműködés tanulási lehetőséget nyújt és segítséget jelent a hazai fejlesztésekben.
A konferencia másik felében kerekasztal-beszélgetésekre került sor három témakörben, az ELGPN keretében készült eszközök, dokumentumok tematikájához is alkalmazkodva, három témakörben:
Minden témakört egy-egy meghívott előadó vezetett fel.
A nemzeti LLG szakpolitikák kialakítása kapcsán Prof. Ronald Sultana az állam és polgárai közötti szerződés átalakulásáról beszélt, különös tekintettel a mai válságra. Ma Európában sok országában a fiatalok tömegei vannak munka nélkül, vagy alulfoglalkoztatottak. A 70-es évek neoliberális gazdaságpolitikája feloldotta az állam és polgárai közötti korábbi konszenzust. A 2000-es évek válsága nem jelentheti a szociáldemokrata kontinentális vagy a skandináv modellektől való teljes eltávolodást, s különösen nem jelentheti a munkanélküli fiatalok „hibáztatását” helyzetükért. Mi ebben a tanácsadás feladata?
Nem kevés! A tanácsadás nem csak az egyénről szól, hanem annak gazdasági és társadalmi környezetérétől is, az egyént tehát nem lehet e környezeti rendszerből kiragadva alacsonyan fizetett kényszerű állások elfogadására, vagy saját pályaelképzelésének letörésére kényszeríteni. Ezzel együtt fontos a gazdaági, munkaerő-piaci lehetőségek megismertetése és a realitások figyelembevételével megvalósuló életpálya-tervezés, választás. A tanácsadás túlhangsúlyozta az egyén felelősségét (sok szó esik pl. egyéni álláskeresési tervekről, egyéni tanulási tervekről, egyéni tanulási számlákról, stb.), sokáig nem beszélt a társadalompolitika, szociálpolitika felelősségéről és az EU-államok feladatairól, amelyekből esetenként ki szeretnének hátrálni a válság kapcsán, de ez egyben állam és polgáriak közötti szerződés módosítását is jelenti, a nélkül, hogy ezt a polgárok tudomására hoznák.
A minden életkori csoportra kiterjedő tanácsadási szolgáltatások szervezése kapcsán a Careers Wales (CW) vezetője, Trina Neilson tartott felvezető előadást. Elmondta, hogy a CW története 2001-ben indult, 7 szervezet együttműködéseként főként fiataloknak (15-19 évesek) szóló szolgáltatásként. A mai munkaerőpiacon a be-és kilépési problémák nem életkor-specifikusak, ezért helyes, ha az állam nem túlozza el a kiemelt csoportok (fiatalok, 50 felettiek stb.) specifikus támogatását, hanem ehelyett egységes azonos minőségű és mindenkinek elérhető szolgáltatást nyújt.
Ugyanakkor fontos a különösen sérülékeny célcsoportok (pl. a sajátos igényekkel rendelkezők vagy a munkaerőpiactól és oktatástól-szakképzéstől távol maradó fiatalok) tudatos, speciális eszközökkel való elérése. A tervek szerint Wales-ben az integrálódó szolgáltatásokat szervezeti integráció is követi majd: 2013 áprilisától egy szervezetté olvasztják az addigi különálló 7 szervezetet, ez együtt jár a források 20%-os csökkentésével, és az eddigi személyes kontaktusok felől a web-alapú eszközök, táv-szolgáltatások felé való hangsúlyváltozással.
„A felhasználók hangja a tanácsadásban” témakör felvezetéseként Santa Ozolina, az Európai Ifjúsági Fórum képviselője szólalt meg, a fiatal korosztály pályatanácsadással/pályaorientációval kapcsolatos elvárásai, igényei kapcsán. Az elhelyezkedni kívánó, a munka világában eligazodni próbáló, vagy akár földrajzi mobilitásra készülő, végzettségüket elismertetni kívánó fiatalok számára a tanácsadás/orientáció segítséget jelent, különösen a válság idején, a fiatalokat fokozottan sújtó munkanélküliség és az ún NEET, azaz sem a munakerőpiacon, sem oktatásban-szakképzésben részt nem vevő fiatalok számának növekedése mellett. A fiatalok által nem formális közegben, pl. önkéntes tevékenység során elsajátított tudás és készségek elismerésében szintén szerepet játszhat a tanácsadás. Az ifjúsági szervezetek maguk is hozzájárulhatnak a tanácsadás/pályaorientáció sikeréhez, hidat képezve a hagyományos eszközökkel alkalmanként nehezen elérhető fiatalok felé, segítve az elérésüket, bevonásukat, ismerve igényeiket. A tágabb, ifjúságot érintő szakpolitikai kontextusban kiemelendő új cél az ún „ifjúsági garancia”, melynek megfelelően néhány hónapnál egyetlen EU-tagállamban élő fiatal se maradna munkalehetőség vagy képzés nélkül.
A konferencia eredményeként megszületett konklúziók az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) honlapján kerülnek majd publikálásra.
Borbély-Pecze Tibor Bors - Gyöngyösi Katalin