Mobilitási szempontból a globalizáció jelensége nagy hatást gyakorolt hazánkra. A magyarokhoz fűződő sztereotípiával ellentétben ‒ mely szerint a magyarok „röghöz kötöttek” – nem csak országhatáron kívüli, hanem azon belüli mobilitásunk is növekedett az elmúlt évtizedekben, kiemelten az ingázás területén, ahol nem csak az utazásra fordított kilométerek száma, hanem az ingázásra fordított idő mértéke is drasztikusan emelkedett. Vajon ez a jelenség milyen hatást gyakorol a hazai foglalkoztatottak fizikális és szellemi állapotára? Milyen következményei vannak az ingázó életmódnak az egészségügyi állapotra? Milyen ingázást érő hatások azonosíthatóak? Ezen kutatói kérdések megválaszolására a szerzők szekunder kutatás mellett kvantitatív módszert is alkalmaztak, ahol 231 munkavállaló osztotta meg érzeteit és tapasztalatait, mely eredményeket néhány külföldi kutatási eredménnyel is párhuzamba állítottak. A tanulmány első része a szekunder kutatás hazai eredményeit és releváns külföldi példákat tárja fel, megalapozva a szerzők empirikus kutatását.