A tanulmány első részében a szerzők elméleti keretrendszerbe foglalták a munkaerőpiaci mobilitás meghatározó fogalmait, valamint ingázással kapcsolatos hazai, illetve nemzetközi tendenciákat és az ingázás során az egyénre ható tényezőket is számba vették. Továbbá a témában született nemzetközi kutatásokat is bemutattak, melyek támogatják a szerzők empirikus vizsgálódását. Az empirikus kutatás ‒ 231 hazai munkavállaló benyomásai, illetve tapasztalatai alapján – arra keresi a választ, hogy a hazai foglalkoztatottakra milyen hatást gyakorol az ingázás? Milyen következményei vannak ennek az életmódnak az egészségügyi állapotukra? Milyen mentális és fizikális kondíciót érintő hatások azonosíthatók?
A kvantitatív kutatás célja egyrészt, hogy megvizsgálja, milyen mintázatok, összefüggések fedezhetők fel hazai ingázók körében egyes demográfiai jellemzők, ingázási szokások, illetve meghatározott szellemi -és fizikális tényezők között, másrészt a célkitűzések között szerepel, hogy általános képet nyerjen a célcsoport ingázással kapcsolatos megéléseiről.