A Pénzügyi Szemle 2025. 1. számában „Az Európai Unió versenyképessége az emberi tőke fényében – ami a Draghi-jelentésből kimaradt” címmel megjelent tanulmány az MKT Munkaügyi Szakosztály 2026. február 5-i kerekasztal beszélgetésének alapjául szolgál. Szerzők: Ábel István – Lóga Máté – Szabó István Attila – Tóth Orsolya Éva

Itt elérhető: PDF

A tanulmány az Európai Unió versenyképességét vizsgálja a Draghi-jelentés tükrében, rávilágítva azokra a kritikus területekre, amelyek a jelentésből kimaradtak vagy ott kevés hangsúlyt kaptak.

A szerzők elemzése három fő pillérre épül:

1. Versenyképesség és termelékenység

A tanulmány árnyalja a Draghi-jelentés azon megállapítását, miszerint az EU drámaian lemaradt volna az USA-tól. Kiemelik, hogy:

• A lemaradás jelentős része demográfiai okokkal és a dollár erősödésével magyarázható (pp. 1, 10).
• ásárlóerő-paritáson és egy munkaórára vetítve több európai ország (pl. Németország, Franciaország) termelékenysége valójában megelőzi az USA-t (p. 9).
• Az USA saját feldolgozóiparában is jelentős termelékenység-lassulás tapasztalható az utóbbi évtizedekben (pp. 7-8).

2. Humán tőke: Oktatás és Egészségügy

A szerzők szerint a Draghi-jelentés legnagyobb hiányossága, hogy a humán tőke minőségét csak részlegesen érinti.

• Oktatás: Bár a jelentés sürgeti a készségfejlesztést, nem kínál stratégiát az oktatási rendszerek teljesítményromlásának (pl. romló PISA-eredmények) kezelésére (pp. 12, 14).
• Egészségügy: A jelentés szinte teljesen figyelmen kívül hagyja a munkavállalók fizikai és mentális egészségi állapotát. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az öregedő társadalom, a krónikus betegségek és a mentális problémák (melyeket a pandémia tovább súlyosbított) közvetlenül rontják a termelékenységet (pp. 14-15).

3. Adózás és költségvetés

Az elemzés kitér a gazdaságpolitikai környezetre is:

• A Draghi által javasolt masszív beruházásokhoz szükség van a fiskális szabályok reformjára (p. 17).
• Az EU által szorgalmazott globális minimumadó és az adóverseny korlátozása paradox módon gyengítheti az innovációt, mivel a magasabb adóterhek miatt a vállalatoknak kevesebb forrásuk maradhat kutatás-fejlesztésre (pp. 18-19).

Összegzésként a tanulmány arra figyelmeztet, hogy a technológiai innováció önmagában nem elegendő: az EU versenyképességének helyreállításához az oktatás és az egészségügy rendszerszintű javítására, valamint a versenyképességi célokkal összhangban lévő adópolitikára is szükség van (p. 19).