Az Európai Bizottság 2026-os európai szemeszter keretében közzétett, tagállamokról szóló jelentése Magyarország esetében rávilágít, hogy a foglalkoztatottság magas, 75 %-os szintje és az EU átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi ráta mellett a tartós strukturális problémák, különösen az oktatási egyenlőtlenségek és a gyenge szociális védőháló komoly korlátot szabnak az ország hosszú távú versenyképességének.
A jelentés szerint a versenyképesség egyik legfőbb gátja az oktatási rendszer, amely nem kiegyenlíti, hanem felerősíti a társadalmi-gazdasági különbségeket. Az eltérő egyéni háttérből fakadó teljesítménykülönbségek az EU-ban a legnagyobbak között vannak. A korai képesség szerinti szelekció, valamint az egyházi és magániskolák elszívják a jobb helyzetű diákokat és a tapasztalt tanárokat a hátrányos helyzetű régióktól. Az állami iskolák korlátozott intézményi autonómiája, a tankerületek centralizált irányítása gátolja a helyi igényekhez való alkalmazkodást. Az EU-s forrásokból megvalósult béremelés ellenére a tanártársadalom elöregedő, a pályakezdők megtartása gyenge. Bár a felsőoktatásba belépők száma nőtt, a 25–34 évesek körében a diplomások aránya (32,6%) messze elmarad az uniós átlagtól (44,8%). A felnőttképzésben pont a leginkább rászorulók (alacsonyan képzettek, munkanélküliek) vesznek részt a legkisebb arányban.
Munkaerőpiacon a hátrányos helyzetű, sérülékeny csoportok (alacsonyan képzettek, romák, fogyatékossággal élők) integrációja akadályokba ütközik. A foglalkoztatási szolgálat alulfinanszírozott és uniós forrásoktól függ. A 3 hónapos álláskeresési járadék teljesen inadekvát, mivel az átlagos álláskeresési idő 2025-re meghaladta a 12 hónapot. A szociális transzferek szegénységcsökkentő hatása 2018 és 2025 között a felére csökkent. A minimális jövedelmet biztosító juttatások reálértéke az elmúlt évek magas inflációja mellett erősen romlott, mivel nincs beépített értékkövető (indexálási) mechanizmus. Az alacsonyan képzett munkavállalók körében magas a dolgozói szegénység aránya.
A jelentés a szociális párbeszéd hiányát érzékeli. A közszférában gyakorlatilag nincs érdekegyeztetés. A versenyszférában a kormány a VKF fórumot inkább csak tájékoztatásra használja. A kollektív szerződéses lefedettség az egyik legalacsonyabb az EU-ban, a 10%-os törvényi reprezentativitási küszöb pedig lényegében ellehetetleníti az új megállapodásokat.
A kiemelt strukturális korlátok tekintetében Bizottság főbb ajánlásai Magyarországnak az alábbiak:
---Azonnali segély- és járadékreform: A munkanélküli járadék folyósítási idejének meghosszabbítása és a szociális minimumjuttatások megélhetési költségekhez (inflációhoz) kötött rendszeres indexálása.
---Oktatási deszegregáció és autonómia: A hátrányos helyzetűek és romák minőségi, többségi oktatásba való integrálása, az iskolaelhagyás rendszerszintű megelőzése, valamint a pedagóguspálya vonzerejének és az iskolák autonómiájának növelése.
---Egyablakos foglalkoztatás és képzés: Hatékony, jól finanszírozott, egyablakos ügyintézésű állami foglalkoztatási rendszer kialakítása, amely a helyi munkaerőpiaci igényekhez igazítja az átképzéseket.
---Valódi szociális párbeszéd: A Munka Törvénykönyvének módosítása a kollektív szerződések megkönnyítésére, és a szociális partnerek érdemi bevonása a jogalkotásba.