A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000 óta jelenteti meg a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozatot.

A közelmúltban jelent meg a legújabb kötet, amelyben az állandó fejezetek mellett (munkaerőpiaci folyamatok, a munkapiaci szakpolitika eszközei, statisztikai adatok, munkaerőpiaci kutatások és válogatott szakirodalmi bibliográfia) ezúttal a „Fiatalok az iskolában és a munkaerőpiacon” témakörben közöl részletes elemzéseket, számol be kutatási eredményekről. Ez utóbbi fejezetek alapján Harmat Vanda és Fülöp Zoltán készített értékelő összefoglalást.

Ezúttal, amellett, hogy olvasóink figyelmébe ajánljuk a szabadon elérhető teljes kötetet, külön is kiemeljük a magyarországi munkapiac 2018-as folyamatait összegző tanulmányt (szerzői: Bakó Tamás és Lakatos Judit).

Rövid összefoglalás

A 2018-as év munkaerőpiacát alapvetően keresleti többlet jellemezte, a mobilizálható munkaerő-tartalék az előző évihez képest jelentősen szűkült. Ezzel összefüggésben a közfoglalkoztatási keretszámokat a kormány tovább csökkentette, így ösztönözve a korábban ilyen formában dolgozókat, hogy az elsődleges munkaerőpiacra lépjenek be.

A foglalkoztatottak létszámának bővülése 2018- ban is folytatódott, de a bővülés üteme elmaradt az előző két évre jellemzőtől. A KSH munkaerő-felmérése alapján a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma 4 millió 470 ezerre változott 1,1 százalékkal, 47 ezerrel meghaladva az egy évvel korábbit (szemben a 2017. évi 1,6, illetve a 2016. évi 3,4 százalékos növekedéssel).

Az alacsony bázishoz képest igen jelentősen nőtt a foglalkoztatottság kritériumát teljesítő diákok száma. A diákok növekvő arányú foglalkoztatására leginkább a munkaerő-túlkereslet okozta bérnövekedés (és a külön háztartásban Munkaerőpiaci tükör 10 élők megélhetési, főleg a lakhatási költségeinek emelkedő trendje) volt ösztönző hatással, ugyanakkor a tanulmányok melletti munkavégzés Magyarországon még így is kevésbé elterjedt, mint a legtöbb észak- és nyugat-európai országban.

A potenciális tartalékot (a kínálatot) a munkanélküliek mellett a dolgozni akaró inaktívak – az uniós definíció alapján az úgynevezett alulfoglalkoztatottak, illetve a munkaerőpiac hazai sajátosságainak megfelelően a közfoglalkoztatottak – jelentik. (Ez utóbbiak csak az elsődleges munkaerőpiac szempontjából minősülnek tartaléknak, hiszen beletartoznak a foglalkoztatottként nyilvántartottak csoportjába.) 2018-ban valamennyi fenti kategória jelentősen veszített létszámából, azaz tovább csökkent a munkaerő-kínálat. 2018-ban a potenciális munkaerő-tartalék a csökkenés ellenére még jelentősen meghaladta az üres álláshelyek számát, de a kettő közötti földrajzi (és valószínűsíthetően a strukturális) meg nem felelés változatlanul igen jelentős. A kiegyenlítődést segíthetné a belső vándorlás élénkülése, ennek azonban komoly akadálya, hogy a lakhatással kapcsolatos költségek ott a legmagasabbak, ahol legjobbak az elhelyezkedési esélyek.

A munkaerő-túlkereslet, valamint a kormányzati bérintézkedések, a kereseteknek jelentős, az előző évitől alig elmaradó ütemű növekedését eredményezték.

A magyarországi munkapiac 2018-ban fejezet letöltése