Elméleti tanulmányukban a szerzők a közszolgálati felsőszintű tisztviselői karral (Senior Executive Service; SES) foglalkoznak. Nemzetközi összehasonlító cikkeket idézve bemutatják, hogy az egyes országokban, milyen SES rendszerek különböztethetők meg a közszolgálat többi részén elterjedt HRM-politikától való eltérés módja és mértéke alapján.
Ennek során bemutatják, hogy a különböző országokban az SES létszáma hogyan aránylik a közszolgálatban foglalkoztatott teljes személyzeti állományhoz, illetve kitérnek arra, hogy a különböző országokban az SES hány szintből tevődik össze, és milyen eltérések mutathatók ki az SES-re vonatkozó HRM rendszerek (pl. a munkaerő toborzás és a kiválasztás, a teljesítmény-menedzsment, a mobilitás és a munkaszerződés) tekintetében. E különbségek alapján sorolják be az egyes országokat. A cikkben azonosítják azokat a faktorokat, melyek hozzájárultak SES létrejöttéhez, illetve a HRM szempontból kiemelt státusz kialakuláshoz. Végül azzal foglalkoznak, hogy a politika mi módon próbálja kiterjeszteni a befolyását a SES-re, és a felsőszintű tisztviselői karon keresztül pedig a teljes közszolgálatra.