A KÖZFOGLALKOZTATÁS RÉGI-ÚJ DIMENZIÓI
Társadalmilag hasznos feladatok
Az ún. szociális gazdaság keretében (elvileg) végezhető tevékenységeket illetően az elmúlt évtized végére - az Európai Bizottság évtizeddel korábbi, 1994-ben kiadott, vonatkozó Fehér Könyve alapján – kialakulni látszott a hazai szakmai konszenzus.
A személyi szolgáltatások területén ezek az otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek, háztartási alkalmazotti munkák: főzés, mosás, vasalás, takarítás, gyermekfelügyelet, tanulási nehézségekkel küszködő fiatalok korrepetálása, a problémás fiatalok szabadidő és sportprogramjainak szervezése, lakóházak őrzése, portaszolgálat, vidéki, vagy a városközpontoktól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése, főzött étel, vásárolt áruk házhoz szállítása. Idetartoznak az audiovizuális szolgáltatások, új információs és kommunikációs technikák bevezetése, szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés. A környezet gondozása,ezen belülelöregedett épületek felújítása, komfortosítása, őrzése, helyi közlekedés megszervezése, kényelmesebbé, gyakoribbá, elérhetőbbé tétele (pl. mozgás-korlátozottak számára is), céltaxi járatok üzemeltetése vidéki településeken belül és a települések között, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás. A környezetvédelem ágazatában természetvédelmi területek gondozása, csatornázás, csatornatisztítás, minőségi standardok betartásának monitorozása, energia-megtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében.
A fenti feladatok tehát azok, amelyeket az elsődleges munkaerőpiacon nehezen elhelyezhető emberek a munka világába történő integrálásuk érdekében nonprofit szerveződési keretek között „javallottan” végezhetnek, végeznek.
A közfoglalkoztatási tevékenységek
Magyarországon 2011-től a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény határozza meg a közfoglalkoztatás keretében végezhető tevékenységet.
A szabályozás értelmében közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely törvény által előírt állami feladat, vagy a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelmi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat.
A feladatvégzés értelemszerűen nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.
További feltétel, hogy a felsorolt feladatok kizárólag akkor láthatók el közfoglalkoztatás keretében, ha a feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. A közfoglalkoztatottak számának növekedésével a szociális gazdaság keretében végezni javasolt tevékenységek közül mind több elem rokonítható a hazai közfoglalkoztatási feladatokkal.
Helyi közfoglalkoztatás
A közfoglalkoztatási törvény a lehetséges közfoglalkoztatók között elsőként említi a helyi önkormányzatot. A programok megvalósítása során is meghatározó szerepet töltenek be az önkormányzatok a közfoglalkoztatás különböző területein. Ismeretes, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény – egyebek mellett – meghatározza a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat. Az egyik ilyen feladat a helyi közfoglalkoztatás. A jelenlegi szabályozás tehát generális mandátumot ad az önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás szervezésére, amennyiben az önkormányzati törvényben meghatározott, több mint húsz tevékenységfajta mellett jelöli meg munkavégzési lehetőségként általánosságban (is) a helyi közfoglalkoztatást.
Országos közfoglalkoztatási programok
A Munkaügyi Szemlében korábban megjelent egyik szakértői megközelítés szerint „Sok program jó segítség lehet országos közfeladatok segítésére, mint az állami erdészetek, nemzeti parkok, környezetvédelmi társulások stb. feladatainak ellátása. Ezen esetekben az eredményorientált foglalkoztatási cél egyértelmű.”
Országos hatáskörű szervek több megyét érintően indíthatnak országos közfoglalkoztatási programokat. A programokban nagy létszámú munkaerő alkalmazása történik, melynek során többek között olyan, a köz érdekeit szolgáló projektek valósulnak meg, melyek javítják az ország környezeti értékeit, infrastrukturális hálózatát, segítenek a belvíz és árvíz elleni védekezésben.
Az országos programok hathatós megoldást jelentenek a gazdaságban hirtelen bekövetkezett átalakulások, válságok, a sokkszerűen kialakuló munkaerő-piaci változások és az esetleges „vis maior” helyzetek kezeléséhez. A programok többek között ár- és belvízvédelemhez, köz- és vasutakhoz, erdőterületekhez és megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó közfoglalkoztatás keretében valósulnak meg. Az elmúlt két év gyakorlatában elsősorban az alábbi közfoglalkoztatók vesznek részt országos programokban: vízügyi igazgatóságok, vízgazdálkodási társulatok, állami és magán erdőgazdálkodók, nemzeti park igazgatóságok, rendészeti szervek, katasztrófavédelmi szervek, Magyar Honvédség, közútkezelő, állami autópálya-kezelő.
A közfoglalkoztatók támogatásának alapfeltétele, hogy a közfoglalkoztatottak számával a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszám bővüljön. Az országos programokhoz a közfoglalkoztatók szakmai tevékenységeikhez kapcsolódó képzési igényt nyújthatnak be. A képzések forrását a 2012-2014 közötti időszakban a TÁMOP 2.1.6. „Újra tanulok” európai uniós projekt biztosítja.