Ki tud bekapcsolódni a „telemunkába”?

2020 / augusztus

Az OECD 2020 nyarán közzétett munkadokumentuma a Covid-19 koronavírus járvány elleni fellépés részeként előtérbe került távmunka-végzés megvalósíthatósági feltételeire fókuszálva megállapítja, hogy az otthonról dolgozás lehetősége főként a dolgozók iskolai végzettségével és képességeikkel mutat erős összefüggést. (Az angol szöveg a „telework” fogalmat használja, ami pontosabban fejezi ki e tevékenység tartalmát, de a magyarban a távmunka kifejezés a megszokott, ami ugyanakkor többféle munkavégzési formát is takarhat.)

A tanulmány becslése szerint az OECD országaiban átlagosan a munkavállalók 31%-ának lehet távmunka-kompatibilis állása, karantén esetén elméletileg ilyen arányban végezhetik a munkájukat otthonról. A tagállami különbségek Belgium, Hollandia, Finnország 40% körüli értékétől Görögország 20%-ot éppen meghaladó arányáig terjednek, amely skálán Magyarország átlagos, 30% körüli értékkel szerepel.

Az otthoni munkavégzés esélye legáltalánosabban az iskolai végzettségtől függ. Míg elméletileg a felsőfokú végzettségűek 54%-a folytathatja a munkáját otthonról, addig az alacsonyabb végzettségűek otthonról dolgozási esélye az iskolázottsági szint csökkenésével zsugorodik, átlagosan csupán 18%-uknak lehet ilyen sansza.

Az OECD-országokban a magasabb szintű készségekkel rendelkező, jobban képzett munkavállalók tehát láthatóan jobb helyzetbe kerülnek a távmunka lehetőségével, míg kevésbé képzett kollégáik jelentős hátrányban vannak azzal, hogy a távmunkára való alkalmatlanság következtében kialakuló munkanélküliség aránytalanul érintheti őket. Mi több, az sem kizárt, hogy amint a jelenlegi válság elmúlik, a munkáltatók valószínűleg inkább technológiai igényű megoldásokat keresnek a hasonló sokkokkal szembeni ellenálló képességük megerősítésére, fokozva e munkavállalói csoport kiszolgáltatottságát.

Az OECD összegző következtetései a célzott segítő intézkedések kulcsszerepét hangsúlyozzák a legsebezhetőbb munkavállalók rövid távú támogatásában, míg hosszabb távon a készségek fejlesztése szempontjából az egész életen át tartó perspektíva fontosságát húzzák alá.

Bővebben: az OECD tanulmány