A digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása lassan, de annál biztosabban eléri a közszolgáltatások és a közigazgatás-szervezés területét is. A munkaközvetítés mindig is olyan határterület volt, amelyben az informális kapcsolatrendszerek szerepét semmilyen intézmény nem tudta felülmúlni. A 21. század azonban itt is új lehetőségeket és kihívásokat hordoz. Amikor az állást kereső és a vállalat digitális lábnyoma egyre jelentősebb, akkor olyan mennyiségű adat gyűlik össze, amely a mesterséges intelligencia számára szinte határtalan lehetőségeket hordoz.
Digitális állásközvetítés
A munkaügyi szolgálatok az 1960-as évek óta a modern informatikai megoldások alkalmazói, tekintettel a nagymennyiségű adatra, amely az állásközvetítés során összegyűlik. A nagy adat (Big Data) és a hálózatok világában az informatika azonban már mást jelent, mint 30 vagy akár csak 10-15 ével ezelőtt. A digitális megoldások az álláspiacok szervezését, a közvetítést is átalakítják. Olyan globális nagy cégek léptek be a piacra, mint a Microsoft által felvásárolt LinkedIn vagy a Google új alkalmazása, a Google Cloud Jobs Discovery.
Ezek az alkalmazások már a mesterséges intelligencia alkalmazásával keresik a megfelelő munkaadót/jelöltet. Így például az AI magától rendeli össze az egyes vállalatok sajátos elnevezésű munkaköreit a munkakörök képesség tartalmával, így téve átláthatóbb a munkapiacot. Ma még persze döcögősen működnek, pl. a LinkedIn állásszolgáltatása egyszerű keresőszavak alapján köti össze az álláskeresőt a munkaadóval és nem ellenőrzi az egyén profilját. Így számos fals „job alert”-et küld ki a rendszer. Hasonló hibáktól hemzseg a Google is, amikor a nőket adott munkakörökre alkalmatlannak gondolja az AI. (AI – az angol Artificial Intelligence-ből)
A rendszerek öntanuló képességét azonban nem szabad lebecsülni. Gondoljunk csak a Google Fordító kezdeti gyermeteg megoldásaira, vagy a Google Térkép alkalmazásban gyűlő – a felhasználók által ingyen biztosított- adattartalomra. A nagy adat és a mesterséges intelligencia fejlődése, ha a Terminátorban látott szuper intelligens gépeket nem is hoz létre, alapjaiban rendezi át a szakértő és gépi intelligencia viszonyrendszerét. Az állásközvetítés piacán sokáig azt gondoltuk, hogy egy jó közvetítő-ügyintéző aligha pótolható, és mondjuk egy jól kiválasztott FEOR kód vagy saját adatbázis kódolás, esetleg egy jól megsaccolt Volánbusz menetrend a jó közvetítés zálogai. Az AI mindezt emberi beavatkozás nélkül rendezi majd össze. A modern állásközvetítési szolgáltatásokat az alábbi IT témakörök írják felül (Pietterson, 2019):
Egy szervezet digitális átállását három szakaszra bonthatjuk:
Uniós példák
A FOREM és a szlovén ÁFSZ 2018-ban elkészítették a digitális stratégiájukat, amelyek összekapcsolódnak a nemzeti kormányok digitális stratégiáival. A német munkaügyi szervezet olyan adattárházat épít, amely a BA belső kutatóintézete által is használható lesz. A szomszédos osztrák (AMS) munkaügyi szervezet és a svéd, norvég szervezetek is hasonló rendszereken dolgoznak. A szlovén munkaügyi szervezet kezdetleges avatárja, IZA, on-line elérhető, a francia Pole L’emploi Ludo nevezetű chat-box alkalmazása is működőképes már. Mindegyik megoldás a front-line élőmunka kiváltását célozza meg. A dán munkaügyi szervezet három felhasználói csoportra osztotta az adatok megjelenítését; PES alkalmazottak, munkaadók és álláskeresők. Nagy újdonság, hogy egyre több szervezet alkalmaz adatbánya AI-ra építő IT szakembereket (franciák, dánok, vallonok, stb.).
Cindy Weng IT szakértő az AI jelenlegi trendjeiről beszélt. Az AI kapcsán sok félreértés van a világban, az egyik ilyen, hogy érzelemmel rendelkezik, és minden tekintetben helyettesíti az embert. Szintén ilyen tévhit, hogy AI fejlesztések csak nagy IT cégeknél léteznek. Az egyik legfontosabb tévedés az AI kapcsán, hogy egy szervezet rosszul menedzselt adatait, vagy hiányzó elemi adatokat 100% kiegészíti és áttekinthetővé teszi. Az AI legjelentősebb felhasználási területe jelenleg az online és személyre szabható értékesítési piac. Nem lesz más az online álláspiac sem. A kereskedelmi bankok az AI alapján követik a bankkártya-használatot. Amikor nem jellemző aktivitást látnak, akkor letiltják a bankkártyát. Az autóipar nagymennyiségben alkalmazza az AI-t, a közszolgáltatások átalakítása azonban a legtöbb országban, ma még, emberi alkalmazottak kezében van.
Összegzés
Az AI megjelenése forradalmasítani fogja a munkaközvetítést és a munkaügyi szervezetek egyéb tevékenységeit is. Az egyes algoritmusok kiválthatják, ill. megsokszorozhatják az állásközvetítő személyzet kapacitásait, miközben a front-line vs. egyéb digitális csatornákat kiszolgáló személyzet arányát újra kell gondolni. Az AI a big datára építve személyre szóló állásajánlatokat és munkaerő-piaci szolgáltatásokat fog javasolni. Egyes európai munkaügyi szervezetekben, pl. PE, VDAB kísérleti jelleggel ezeket a megoldásokat már alkalmazzák. Kiemelt terület például az állás adattartalmak elemzése (VDAB, Google) és egyéni és vállalati adattartalmak összevetése alapján az automatikus állásajánlatok kiküldése egyéni felhasználói fiókokra. Ugyanakkor stratégiai szinten nagy hiányosságok vannak az EU PES Hálózat szervezeteiben; többnyire nincsen adatcsere stratégia, open data megoldások vannak, de ezzel eladja az ÁFSZ a saját adatvagyonát és ezt vissza is kellene forgatni munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztésébe.