Magyarországon 1988-91 között kialakultak a makroszintű intézményes érdekegyeztetés feltételei. Az együttműködés szabályait a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek közösen alkották meg és fejlesztették tovább. A 2000-es évek közepén ágazati párbeszéd bizottságok jöttek létre. 2010-et követően a fejlődés megtört, alapvetően azért, mert a kormányok nem akarnak együttműködni a szociális partnerekkel. A modern társadalmakban az érdekegyeztetés messze túllépett a munka világán: a demokratikus kormányzás egyik mércéje, ennél fogva politikai kérdés is. Az érdekegyeztetés mindenkori színvonala pedig elsősorban a kormányok demokráciafelfogásától függ.