Vállalati társadalmi felelősség − a munkajogon túl, a munkajog helyett, avagy a munkajog által?

A CSR alapvetően önkéntes vállalati elköteleződés a közjó fejlesztése mellett: az üzleti gyakorlaton keresztül, a cég erőforrásainak bevonásával. Másképpen, − a „hivatalos” EU-s értelmezés szerint − a fogalom jelentése, hogy a vállalatok önkéntesen szociális és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és az ún. érintettjeikkel (stakeholder) fenntartott kapcsolatokban (mely érintettek között a munkavállalók természetszerűleg központi helyen szerepelnek). Első ránézésre olybá tűnhet, hogy az „önkéntességet” középpontba állító CSR-jelenségnek vajmi kevés köze van a jog világához, azon belül pedig a munkajoghoz. Valójában viszont a kép ennél összetettebb és árnyaltabb; a két − tágabb értelemben vett − elvárásrendszer, szabályozási (regulációs) eszköz számos ponton szinergiákat kelt egymás irányába. E gondolatébresztőnek szánt írásban a szerző a két rendszer (CSR és munkajog) határterületeit, lehetséges áthallásait igyekszik felvillantani, a teljesség igénye nélkül.

PDF

 

Lapszám: 
2011/1