"Érvényesülnie kellene olyan megfontolásoknak, amelyek kifejezik, hogy a vállalat nemcsak mint egy gépre vagy élettelen, szociális háttér nélküli termelőeszközre tekint munkavállalóira. Például a piaci visszaesés idején első lépésként nem feltétlenül a létszámcsökkentésnek kell megindulnia."
Magyarországon az utolsó 15 évben került fókuszba a vállalati felelősségvállalás kérdésköre, mind az elméleti vizsgálódások szintjén, mind pedig a vállalatok gyakorlatában. A cikk – amelynek hátterét a Budapesti Corvinus Egyetemen 1995-ban indult „Versenyben a Világgal” kutatási program adta – arról ad képet, hogy a megkérdezett vállalati felsővezetők milyen kapcsolódási pontokat látnak a felelős vállalati magatartás és munkavállalóik elkötelezettsége, motivációja között.
A gazdasági válságnak a munkavállalókat sújtó kezelése a vállalatok iránti bizalomvesztést idézi elő. A CSR - a felelős működés - lehet az egyik eszköz, amely megakadályozza, hogy ez a folyamat irreverzibilis legyen. A szerző ajánlásai ma is aktuálisak.
Noha nyilvánvaló, hogy hazánk munkáltatási kultúrája nem kevés kívánnivalót hagy még maga után, mégis előfordulhat, hogy a „felelőtlen”, avagy „tisztességtelen” munkáltatói imázs ma már számottevő piaci és társadalmi kockázatokkal is bírjon. Nem csupán a (munka)jogi szankcióktól való félelem, hanem a nyilvánosság, a civil társadalom és a piac „önszabályozó” mechanizmusai is serkenthetik a vállalatok jogkövető, sőt szociálisan felelős, etikus, értékközpontú és köztudatos attitűdjét.