Ügyeleti rend kialakítása és a teljesített ügyeletek díjazása az egészségügyben

A 2011. szeptember 1-jétől irányadó ügyeleti szabályokra figyelemmel az egészségügy területén működő munkáltatóknak ellenőrizniük kellett a munkaidő beosztás rendjét, és vizsgálniuk, hogy a már megkötött írásbeli megállapodások és a munkarendek megfelelnek-e a módosult törvényi előírásoknak, és így egyes esetekben szükségessé vált a munkaidő beosztások rendjének módosítása.

 

Ügyeleti rend kialakítása és a teljesített ügyeletek díjazása az egészségügyben

 A 2011. szeptember 1-jétől irányadó ügyeleti szabályokra figyelemmel az egészségügy területén működő munkáltatóknak újra ellenőrizniük kellett a munkaidő beosztás rendjét, és vizsgálniuk, hogy kórházukban, rendelőintézetükben a már hosszabb ideje alkalmazott, a munkaviszonyban (vagy közalkalmazotti jogviszonyban), álló dolgozónként külön-külön megkötött írásbeli megállapodások és a munkarendek megfelelnek-e a módosult törvényi előírásoknak. Mind az ügyeletre, mind a pihenőidőkre vonatkozó előírások jogszabálynak megfelelősségét vizsgálni kellett. A heti pihenőnapon elrendelésre kerülő ügyeletek elszámolásának megváltozása miatt ugyanakkor mindenképp szükséges a munkaidő beosztások rendjének módosítása a munkaszerződéssel, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók tekintetében.

 Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló 2003. évi LXXXIV. tv. 12. §-a 2011. szeptember 1-jei hatállyal előírja, hogy a heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, amelyen az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet látott el - a törvény szerinti ügyeleti díjon túl – elsősorban azonos tartamú pihenő idővel kompenzálandó.

 Fentiek alapján a heti pihenőnapnak minősített napokon teljesített ügyeletet követően 24 órás pihenőidőt kell biztosítani. Így például egy pihenőnapi ügyeletet követően további 24 óra pihenőidő (mely egybe esik a kompenzációs pihenőnappal –például a hétfővel) kiadása kötelező. Ha a munkáltató objektív munkaszervezési okokból a kiesett heti pihenőnap helyett másik pihenőnapot kiadni nem tudna, a személyi alapbér egy órára eső összege az irányadó az ügyeleti órákra, az egyébként járó ügyeleti díjon túl. A pihenőnap pénzbeni megváltását viszont a dolgozó nem kérheti.

 Az Mt. 119. § szerint a munkaidő beosztása a munkáltató jogkörébe tartozik. Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén a munkabeosztást úgy kell elkészíteni, hogy a munkaidőkeret, azaz 6 hónap átlagában a heti pihenőnapok (52 nap) kiadásra kerüljenek és ugyanakkor a törvényes munkaidő teljesítése is megtörténjen.

 A havi kötelezően teljesítendő óra átlagban 174 óra. A 2003. évi LXXXIV. tv. 13 § (10) bekezdése előírja, hogy aki ügyel azt is köteles a munkáltató a teljes 40 órás munkaidejében foglalkoztatni. A munkáltatónak törekednie kell erre. Amennyiben ez nem valósul meg a munkáltatónak a nem teljesített rendes munkaidő óraszámában is ki kell fizetnie az alapbért. A 40 órás munkahét munkaidő beosztással történő lefedését csak úgy lehet biztosítani, ha az ügyeletet is ellátó munkavállalók tekintetében a munkáltató az egyenlő munkaidő beosztástól áttér az egyenlőtlen munkaidő beosztására.

 Fenti időponttól a törvényi előírás szükségessé teszi tehát az eddig alkalmazott munkaidő beosztás megváltoztatását és a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás rugalmasabbá tételét. Ez azt jelenti, hogy célszerűbb az eddig rendszeresen alkalmazott 5 munkanap után 2 pihenőnap beosztása helyett, a munkaidő keret átlagában alkalmazni 6 munkanap 1 pihenőnap munkaidőkeretben történő foglalkoztatást melyet munkaidőkeret átlagában – munkaidő keret végéig – 4 munkanap 3 pihenőnap követhet. Miután munkaidő keretben dolgozunk, így a munkanapok összevontan is előírhatók, illetve a pihenőnapok összevontan is kiadhatók, azzal, hogy hetente legalább egy pihenőnap kiadása kötelező.

 Fontos szabály, hogy a heti pihenőnap valamint a heti pihenőnap helyetti (pihenőnapon teljesített ügyelet miatti) kompenzációs pihenőnap nem fizetett nap. 

Beosztás és minősítés:

 A munkabeosztást, amely tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is a munkavállalóval legalább egy hónappal korábban és legalább egy hónapra előre, írásban kell közölni. A munkabeosztásban meg kell jelölni (=MINŐSÍTENI KELL) mely időszakok minősülnek rendes munkaidőnek, rendes munkaidő terhére végzett ügyeletnek, egészségügyi ügyeletnek vagy készenlétnek, továbbá meg kell jelölni, hogy a munkaidő mely része – kivéve a készenlét - minősül külön írásban megkötött megállapodás alapján önként vállalt többletmunkának.

 Ügyeletet végző dolgozók esetében az egyenlőtlen munkaidő beosztás a munkanapon végzett ügyeletek elszámolását is érinti. Általános szabály a munkaidő beosztások elkészítésénél, hogy amennyiben a munkavállaló munkanapon végzett ügyeletet is ellát, úgy 12 órás műszakot teljesít, majd azt követő ügyelet időtartama is 12 óra.

 Ezek alapján egy javasolt beosztás:

 Hétfőtől – csütörtökig (munkanap):

 8.00 – 16:00 rendes munkaidő

 16:00 – 20:00 rendes munkaidő terhére végzett ügyelet

 20:00 – 08:00 ügyelet

 Következő munkanap – kötelező (kompenzációs) pihenőnap. Munkaóra számából 4 óra ledolgoztatása megelőző munkanapon a rendes munkaidő terhére végzett ügyelettel történik.

 Péntek:

 8:00 – 16:00 rendes munkaidő

 16:00 – 08:00 ügyelet

 (amennyiben szükséges még rendes munkaidő terhére végeztetni ügyeletet (a rendes munkaidő munkaidőkeretben történő ledolgoztatása miatt), úgy a pénteki ügyeleti óraszám a hétfőtől- csütörtökig végzett ügyeleti elszámoláshoz hasonlóan alakulhat.)

 Kompenzációs pihenőideje a pénteki napot követő pihenőnap.

 Szombat: munkaidő keret átlagában (AMIKOR ELŐRE KÖZÖLT BEOSZTÁS SZERINT munkanap):

 8:00 – 16:00 rendes munkaidő

 16:00 – 08:00 ügyelet

 Kompenzációs pihenőnapja munkaidő keret végéig kiadott pihenőnap a munkaidő keret átlagában.

 Vasárnap: pihenőnap

 8:00 – 08:00 ügyelet

 A pihenőnapi ügyelet utáni pihenőnap kiadása következő munkanapon – hétfőn – teljesítve. 

 Munkaszüneti nap

 Amennyiben munkaidő beosztás szerint a munkaszüneti nap pihenőnapra esik és ügyelet végzése történik, úgy teljes 24 órás ügyelet kerül elszámolásra, valamint az ügyeleti díjazáson felül pihenőnap kerül kiadásra.

 Amennyiben munkaidő beosztás szerint a munkaszüneti nap munkanapra esik és ügyelet végzése történik, úgy rendes munkaidő kerül előírásra 8 óra időtartamban – ez távolléti díjjal fizetett – valamint 16 óra ügyeleti díjazás kerül elszámolásra, ezen felül az ügyeleti díjazáson túl pihenőnap kerül kiadásra.

 Pihenőnapok kiadása

 Az ügyeleti beosztások elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a hétvégi és munkaszüneti napok miatt keletkezett pihenőnapok kiadását úgy kell szervezni, hogy összevontan 3 napnál több pihenőnap ne kerüljön ezen indok alapján kiadásra.

 A kompenzáló pihenőnapok kiadása az aktuális munkaidő keret végéig kötelező. A munkaidőkeret utolsó hónapjában figyelemmel kell lenni a beosztások megtervezésénél, hogy következő munkaidő - keretre a pihenőnapok nem átvihetőek, vagyis előfordulhat, hogy a pihenőnapi, vagy munkaszüneti napi ügyeletet megelőzően szükséges a kompenzáló pihenőnap kiadásáról gondoskodni. 

 A heti pihenőnapi és munkaszüneti napi ügyelet után csak az alkalmazott (munkaszerződéssel foglalkoztatott) munkavállalókat illeti meg a kompenzációs pihenőidő, pihenőnap lehetősége.

 Az ügyeletek díjazása

 Az ügyelet díjazásának mértékét a törvény (2003. évi LXXXIV. tv) módosítása (2011. évi LXXXI. tv) nem változtatta meg. Így maradhat a mindenkori - érdekképviseletekkel kötött Kollektív Szerződés, ügyeleti megállapodás vagy a törvény szerinti %-os mérték szerinti elszámolás.

 Heti időintervallumot tekintve, a rendes munkaidő és rendes munkaidő terhére végzett ügyeleti óraszám felett az első heti 8 óra minősül elrendelt ügyeletnek – eltekintve a munkaidő keret átlagától -, és minden további ügyeleti óraszám önként vállalt ügyeletként kerülhet megállapításra.

 Egészségügyi ügyeletet is ellátókra vonatkozó javasolt további előírások

 - Aki egy adott hónapban szombat/vasárnap ügyeletet lát el, hétköznap is legalább egy ügyeletre célszerű beosztani a tárgyhónapban.

 - A hétvégi ügyelet miatt keletkező pihenőidőt adott hónapban ki kell adni.

 - A heti pihenőnapi ügyelet után csak az alkalmazott/közalkalmazott (munkaviszonyban vagy közalkalmazotti viszonyban álló) munkavállalókat illeti meg a kompenzációs pihenőnap.

 Nappal rendes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott abban az esetben is (ügyelettel együtt) legfeljebb 24 óra egybefüggő egészségügyi tevékenységet teljesíthet, ha az ügyeletet vállalkozásban végzi.

 Közreműködői vagy szabadfoglalkozású szerződés alapján feladatot ellátóra a heti 72 óra/60 óra, illetőleg napi 12 óra/24 óra előírása vonatkozik. Vállalkozásban vagy szabadfoglalkozásúként hétvégén teljesített ügyeletért kompenzációs pihenőidő nem jár.

 A fenti limitszabálynak több jogviszonyban teljesített feladat ellátás esetén együttesen kell megfelelni.

 Megoldás lehet továbbá a szabadfoglalkozású jogviszonyban történő ügyelet-teljesítés – ebben az esetben ügyelet után is végezhető rendes munkavégzés. A korlátot a napi 12 óra tényleges munka, illetőleg a vállalt óraszám adja.