Okvetetlenkedések az idegennyelv-tanulással kapcsolatban

 

OKVETETLENKEDÉSEK AZ IDEGENNYELV-TANULÁSSAL KAPCSOLATBAN

Részleges napfogyatkozás 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a nappali tagozatos gimnazisták 1 %-a, a szakközépiskolások 8,5 %-a nem tanul idegen nyelvet. 1996 óta él az a törvényi rendelkezés, amely a felsőoktatásban szerzett oklevelet nyelvvizsgához köti, vagyis aki nem mutat fel egy államilag elismert bizonyítványt legkésőbb a záróvizsgáig, az diploma nélkül marad. Az Eduline elemzése szerint a végzett hallgatók átlagosan 25 százaléka nem veszi át a diplomát, mert hiányzik a szükséges nyelvvizsgája, és a javulás nem prognosztizálható. A felsőoktatás a középiskolától várja az eredményesebb nyelvtanítást, de intézményesen jelenleg nem teremt felzárkózási lehetőséget. A munkahelyek többsége viszont már élő, működő nyelvtudást is vár. Figyelemre méltó, hogy az Eurobarométer 2010. évi felmérése szerint az európai munkáltatók 67 %-a tartja fontosnak a munkaerő-felvételnél az idegennyelv-tudást. Éppen az említett szereplőknek lehetne összefognia azért, hogy a nyelvvizsga hiánya miatti diplomahiány aránya csökkenjen.

Tartózkodó messzeség

Európában nő azoknak az aránya, akik legalább egy idegen nyelvet beszélnek. Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a felnőttek több mint ötöde egyetlen idegen nyelvet sem beszél, és – ami még elszomorítóbb –, nem is akar egyet sem megtanulni. Európa ambíciója, hogy tudásalapú társadalom és gazdaság szeretne lenni, ezért kulcsfontosságú, hogy lakosai között nyitott és hatékony legyen a kommunikáció. Ennek a legnagyobb gátja az idegen nyelvek ismeretének hiánya. Akik eleve lemondanak a nyelvtanulásról, kizárják magukat a fejlődésből, s az európai kommunikációból. Fontos lenne, hogy e körben a reformok az iskolákon belüli életet, de a felnőttek világát, s az élethosszig tartó tanulás területét is elérjék.

Angolra hangolva

A felnőttek idegennyelv-tanulásáról a Központi Statisztikai Hivatal a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének évi 70 ezer fős tanulói becslését veszi át. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet adatai szerint 2007 és 2010 között évről évre egyre többen végeztek el valamilyen nyelvi kurzust, igaz, hogy a nyelvi képzések aránya az összes képzéshez viszonyítva alig változott. A 2010-ben nyelvi képzéseket befejező mintegy 83 ezer fő az összes képzést befejező felnőtt 13 %-a volt. Figyelemre méltó, hogy 2009-re a sikeres nyelvvizsgázók száma az előző évhez képest majdnem a duplájára emelkedett. A nők valamivel nagyobb arányban vesznek részt nyelvi képzéseken, mint a férfiak. Erős tendencia, hogy az elmúlt években az angolt önmagában (2010-ben 77 %) jóval többen választották, mint az összes többi nyelvet együttvéve.

Beszélni arany

A kutatók szerint a 6-7 éves korig mindenképpen meg kell kezdődni az anyanyelv elsajátításának ahhoz, hogy az teljesen sikeres legyen, vagyis az illető később folyékonyan beszéljen. Amennyiben a következő életkori lépcsőig, a 10-13 éves korig nem ér valakit megfelelő nyelvi inger, valószínűleg már soha nem fogja életkorának megfelelő szinten birtokolni az anyanyelvet. Az egyéni különbségek, a körülmények, elsősorban az idegen anyanyelvű beszélővel való szorosabb kapcsolat, továbbá a motiváltság alapvetően befolyásolhatják az elsajátítás ütemét és mélységét. A későbbi eredményesség szempontjából legfontosabb, hogy legyen közvetlen alkalom megtapasztalni egy más nyelv sajátosságait. 

 

Rovat: 
Chronica Laboris
Lapszám: 
2011/3