(2019. március)
Az Unión belüli munkaerőmozgás aktuális trendjeiről tudósító, 2019 elején publikált jelentés értelmében a 2015 és 2016 évekre jellemző, nagyarányú mobilitás dinamikája csökkent. A munkaerőmozgás mind a fogadó, mind a kibocsátó országok tekintetében erős koncentrációt mutat. Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország és Spanyolország fogadja a mobil munkaerő 74%-át, akiknek több mint a fele Romániából, Lengyelországból, Portugáliából, Olaszországból és Bulgáriából származik.
A tagállamok közötti munkaerőmozgás ugyan továbbra is bővülő tendenciájú, a növekedés mértéke azonban lassulást mutat. 2017-ben a 17 milliónyi mobil uniós állampolgár közül 12,4 millióan munkaképes korúak (20-64 éves) voltak. Túlnyomó többségük, 83 százalékuk aktívnak számított, azaz foglalkoztatott volt, vagy munkát keresett. A határon át ingázó munkaerő kategóriájába további 1,4 millió fő tartozott Unió szerte.
2012 óta első alkalommal 2016-ban csökkent a tagállamokba bevándorlók száma; nagyrészt az Egyesült Királyságba (-7%), illetőleg a Németországba (-12%) történő beáramlás visszaesése miatt, s kisebb részben más kiemeltnek tekinthető célországok (Franciaország, Olaszország, Ausztria, Belgium) csökkenő vonzereje és/vagy fogadókészsége következtében.
Az Európai Unió folyamatosan javuló gazdasági teljesítményét 2017-ben a bővülő foglalkoztatás is visszatükrözte. Mindez a mobil munkaerőre is vonatkozott; a 76%-ra növekedett foglalkoztatási arányuk 3%-kal magasabb volt, mint a tagállamok saját állampolgáraié. A mobil munkaerő munkanélküliségi rátája is egy százalékkal csökkent, bár a 8%-os aránya egy százalékkal még mindig magasabb volt, mint a saját állampolgároké.
A mozgó és immobil munkaerő foglalkoztatási helyzetét összevetve megállapítható, hogy az EU-28 mobil munkavállalói nagyobb eséllyel találhattak munkát: a foglalkoztatási arányuk 76% volt a helyben maradóak 73%-os rátájához képest. A legtöbb tagállamban az EU-28 mobil munkavállalói az otthon maradottakhoz képest kevésbé voltak kitéve a munkanélkülivé válás veszélyének is.
A mobil munkaerő kvalifikációja, iskolai végzettsége hasonló a tagállami állampolgárokéhoz. Ugyanakkor megállapítható, hogy a legutóbbi munkaerőmozgási hullámban résztvevők magasabb képzettséggel rendelkeznek, mint a tagállami állampolgárok. Ennek ellenére az EU-28 mobil munkavállalói jóval gyakrabban végeznek alacsonyabb képzettséget igénylő munkát. Különösen túlreprezentáltak egyes speciális, alacsony képzettségű, munkaerőhiánnyal illetőleg magas fluktuációval jellemezhető munkakörökben, elsősorban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, bányászat, építőipar, szállítás, szerelőipar, illetőleg a személyes szolgáltatások területén. Ezeket az állásokat egyébként többnyire a származási országokban sem tudják betölteni, ugyancsak a munkaerőhiány miatt. Hasonló a helyzet egyes közepes, vagy magas képzettséget igénylő, munkaerőhiánnyal küzdő, IKT vagy szerelőipari szakmákban is, azzal a különbséggel, hogy ezeken a területeken egyfajta abszolút munkaerőhiány jellemző, mind az EU-28, mind a saját munkavállalók tekintetében.
https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=hu&pubId=8174&furtherPubs=yes