Hogyan áll is a duális?

 

Hogyan áll is a duális?

Tény, hogy van némi zavar a duális fogalom használatában. Sokszor leegyszerűsítik a gyakorlati képzésben történő gazdasági szervezetek általi szerepvállalásra, ami a szocializmus idején jól kapcsolódott a központi tervutasításos gazdaságirányításhoz, illetve a központi munkaerő-gazdálkodáshoz. Klasszikus értelemben piacgazdasági keretek között erre a modellre a köz- és a magánszféra együttműködése a jellemző, történetileg a fő jellegzetessége a tanoncrendszer intézményesítése, melyre a legismertebb és sokáig nagyon sikeres rendszer valóban a német duális modell volt. Feltételezhetően ennek a központi adminisztrálójára, mint egy lehetséges német megoldásra tekintenek a hazai gazdasági kamarákra. Lényeges ugyanakkor arra is utalni, hogy a német duális rendszer – részben a hazaihoz hasonló érdektelenség és tanulóhelyek hiánya miatt - sokat változott az utóbbi évtizedekben, megőrizve azt a lényegi sajátosságát, hogy a gazdaság közvetlen igényei alapján jönnek létre a tanulói munkahelyek, melyeken – a tényleges gazdasági érdekek alapján - differenciált tanulói bértarifák szerint képezik, illetve foglalkoztatják a tanulókat.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a duális szakképzési modell, annak minden szakképzési problémát megoldó hatásában való hit új horizontot vetített a magyar gazdaságpolitika elé. Indokolt és időszerű a szociális problémák kezelésében is jelentős feladatokat vállaló szakképzési rendszer átalakítása. Az a stratégiai cél, amely a duális képzés megerősítésére, a gazdálkodó szervezetek szakképzésben vállalt szerepének növelésére és ez által a gyakorlati oktatás során életszerű körülmények közt megszerezhető munkatapasztalat biztosítására irányul elvileg helyes, számos nemzetközi példa által igazolt. A hazai szakképzésben az elmúlt öt év alatt végbement változások alapján ugyanakkor komoly fenntartások és korrekciós javaslatok is megfogalmazhatóak. A gazdálkodó szervezetek döntő többsége ugyanis nem felkészült a szakmai alapozás hatékony, módszertanilag helyes végrehajtására, nem rendelkeznek az alapozás végrehajtásához szükséges megfelelő humánerőforrással és műszaki háttérrel.

A duális képzés abszolutizálása eddigi hagyományainknak és a magánszféra által működtetett gazdaság jelenlegi fejlettségének, ilyen típusú kooperációs képességének is ellentmondani látszik. A 2010-es stratégiai döntés következtében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lett az operatív szakirányítás meghatározó intézménye. Ezzel a jogi és a makroszintű pénzügyi szabályozás kormányzati szerepe formálissá vált, s látszólag a gazdaság színterére kerültek át az operatív feladatok. A duális modell erőltetése ellenére a képzésben részt vevők száma – ha nem a középfokú képzési szerkezet és beiskolázási arányok központi döntésekkel történő átalakítása valósul meg – előre jelezhetően csökken, illetve, figyelemmel a csökkenő tanulólétszámra stagnál. Így pedig az évtizedekkel ezelőtti formájában modellnek tekintett németországi duális képzés csak a szakképzés egy szegmensében – a gyakorlati képzésben, s a tényleges helyi humán és technológiai feltételek függvényében, meglehetősen differenciált minőségben - érvényesíti a gazdasági szerepvállalást.

Számos sikeres szakképzési rendszerrel és jól működő kisvállalkozási szektorral rendelkező országban az állami (vagy tartományi, illetve területi önkormányzati) szolgáltatásszervezés a jellemző. A szoros gazdasági kapcsolatok igénye természetesen itt is megjelenik, de nem átadott feladatként, hanem a képzés intézményes szereplőinek felelősségében. A gazdasági szereplők által közvetlenül szervezett szakképzési logika lényege, hogy a gazdaság szereplői képzik ki saját maguk számára a szükséges munkaerőt. További kérdés, hogy a köztestületként kötelező tagsággal működő kamarák az adminisztrációs feladatok átvételével valóban hosszabb távon is képesek lesznek-e a piacgazdasági logika szerint formálni a szakképzést. Érzékelhető ugyanis, hogy a szakképzésben érdekelt többi fél szerepe, érdekérvényesítő képessége jelentősen gyengült, annak ellenére, hogy a jól működő szakképzési rendszerrel működő országokban mindenütt erős ágazati és regionális érdekegyeztetési folyamat biztosítja a rendszer fejlesztésének sokoldalúságát és kontrollját.

Végül egy kissé profán szójáték a címben feltett kérdésre reflektálva: hogyan áll is a duális?Hát úgy, mint a népmesében Mátyás király és az eszes lány, aki jön is, meg nem is, hoz is, meg nem is, azaz: áll is, meg nem is –  de nem ezért duális.

(A cikk teljes terjedelemben a folyóirat 2015/2. számában olvasható.)

Lapszám: 
2015/2