Fordulatok a fejvadászat történetében

Fordulatok a fejvadászat történetében

Habár a vezetői tanácsadás már az 1920-as évek Amerikájában létezett, maga a fejvadászat csak – mint mellékágazat – a második világháború után kezdett egy egységesebb, önálló szakmai profilt alkotni. A szakma úttörője Thorndike Deland volt, aki a kiskereskedelem területére közvetített vevőket és vezetőket 1926-tól. A szakmába az 1940-es évek hoztak igazi lendületet – a Booz Allen & Hamilton-ból kiváló Jack Handy valamint a McKinsey & Co.-tól távozó Sidey Boyden első valódi executive search cégei ugyanis ekkor alakultak.

Az új üzletág kialakulásához a változó fogyasztói szokások, az ipari és technológiai fejlődés valamint az élesedő piaci verseny mind hozzájárultak. A korábbi – hűségre és lojalitásra nagy hangsúlyt fektető – céges struktúrák az 1960-as évektől érezték a változás szelét.

A nemzetközi kereskedelem erősödése valamint a belső piacokon kialakuló verseny következtében a vállalatok igénye a tapasztalt felsővezetőkre már meghaladta a belső állományból betölthető pozíciók számát. Ezen folyamat következtében a ragaszkodás mindkét fél számára másodlagos lett: a felsővezetők gyorsabb és hatékonyabb karrierépítésbe kezdtek a munkahelyeik gyakoribb váltogatásával, a munkaadók pedig szívesebben strukturáltak át, akár egyes vezetőik elengedésével.

A fejvadászat meghonosítása Európában Spencer Stuart nevéhez köthető, aki előbb 1961-ben Londonban, majd 1964-ben Párizsban nyitott irodát. Ezt követően kezdődött meg a fejvadász szakma bővülése az öreg kontinensen. A Big Four néven elhíresült négy, jelentős tanácsadó cég alakulása is erre az időszakra tehető, illetve Spencer Stuart korábbi tanácsadójaként tevékenykedő Egon Zehnder is ekkor alapította azonos nevű vállalatát Zürichben.

Számos amerikai vállalat látta ebben az időben a lehetőséget az európai piacon és ennek következtében lett London a fejvadászat európai központja. Sokuk innen kiindulva kezdte meg terjeszkedését a földrész többi országa felé.

A szovjet blokkon belül Magyarország gazdasági és politikai adottságai viszonylag kedvezőnek voltak mondhatók a vezetői tanácsadás elterjedéséhez. Az 1950-es években a vezetés-szervezéssel foglalkozó intézmények fokozatos leépítése volt megfigyelhető, azonban az 1960-as évek elején létrejöttek az első ágazati szervezőintézetek. Az iparirányítási ágazati minisztériumok megszüntetésével pedig önálló tanácsadó szervezetek születtek tanácsadási fókusszal. A gyökeres változást a rendszerváltozás hozta meg. A transznacionális vállalatok megjelenése, a privatizáció és a külföldi tőke beáramlása szívó hatást gyakorolt a tanácsadásra.

Az új piaci szervezeti formák, vezetési módszerek, az erősödő verseny olyan szakértelmet és tapasztalatot kívántak, amelyek sok újonnan piaci résztvevővé vált szereplőnél hiányoztak, tovább erősítve az ágazatra való igényt. Az ország ekkor híján volt a fiatal, lelkes, szakmailag felkészült tanácsadó aspiránsoknak, így az oktatási oldal, azaz az egyetemi képzések menedzsment tanácsadó szakokkal bővítették kínálatukat.

Világszinten az 1970-es, ’80-as és ’90-es évek folyamatos, közel évi 15-20%-os bővülést hoztak az Executive Search ágazatban. A növekedés összetételét egyaránt meghatározta a szakmában résztvevő országok, az alkalmazott szakemberek valamint a keresési megbízások száma és az árak emelkedése. A bővülés a 2000-es évek elején torpant meg először igazán – sőt a kedvezőtlen gazdasági folyamatok és események (Dotcom boom, a részvény piac összeomlása, 9/11) hatására egy korábban még nem tapasztalt szűkülés következett. A vállalatok jelentős átszervezéseken mentek keresztül, a vezetői keresések leálltak vagy a cégek belső HR osztályán keresztül kerültek megoldásra. Az időszak nehézségei minden piaci résztvevőt érintettek – legérzékenyebben a kelet-európai valamint a dél-amerikai térséget. Mindezek következtében a szakmában alkalmazott szakemberek száma, valamint a szolgáltatásokért elkérhető honoráriumok összege is jelentősen csökkent.

A gazdaság és a piacok élénkülése jó három évet váratott magára. 2004-ben volt először érzékelhető a stabilizálódás és egyes esetekben kismértékű, pozitív változás. Ezt követően ismét száguldásnak indult a fejvadász piac, közel 120%-os növekedést elérve 2004 és 2008 között világszinten.

A szakma ilyen mértékű bővülése nem következhetett volna be anélkül, hogy újabb kontinensek és országok kerültek volna bevonásra. Az ázsiai és dél-amerikai régiók erősödése jelentős volt – ezeken belül Kína, India, Oroszország, Brazília valamint az Egyesült Arab Emirátusok szerepe kiemelkedő.

2008-ban újabb gazdasági válság vette kezdetét, amely során a fejvadászat ismét nehéz helyzetbe került. A piac szereplői gyors reakciókkal válaszoltak a megváltozott körülményekre – ugyan leépítések sok cégnél jelentkeztek, a kiút mégis a legtöbb helyen a piac ismételt feltérképezése után az újabb igények kielégítése felé látszott. Volt, aki mások felvásárlásával szerzett magának nagyobb mozgásteret a piacon, volt, aki szakmai részterületekre kezdett el specializálódni, mint IT vagy az energiaszolgáltatók. Volt továbbá olyan piaci szereplő is, aki a vállalata aktivitását újabb régiókkal bővítette, nyitva ezzel főként ázsiai valamint egyéb fejlődési potenciállal rendelkező országok felé.

Lapszám: 
2015/1